A tálibok hatalomátvételükkor ugyan azt ígérték továbbra is biztosítják az oktatás mindenkinek, a tanulás mégis szinte lehetetlen a lányoknak. Alig néhány intézmény működik, a legtöbb iskola és állami egyetemek zárva vannak.
Nemcsak a lemorzsolódástól és a kilátástalan jövőtől, hanem a téli fagytól is rettegnek a diáklányok Afganisztánban, miután több mint két hónapja hiányoznak az iskolapadból – írja a Tolo News riportja alapján a 24.hu.
„Bizakodó vagyok az iskolák újranyitását illetően. Azt szeretnénk, bárcsak kinyitnák előttünk az iskolákat kapuit Kabulban és más tartományokban. Közeleg a tél, az időjárás egyre hidegebb, a lehetőségeink az állami iskolákban pedig korlátozottak”
- fogalmaz az egyik fiatal lány, egy afgán tanár pedig hozzátette, a lányoknak is joguk van az oktatáshoz, az iskolákat pedig azonnal meg kell nyitni. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is égető kérdésnek tekinti az afgán nők oktatási helyzetének javítását, kiemelve „aggasztó, hogy a tálibok megszegik az afgán nőknek és lányoknak tett ígéreteiket. A táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiknek.”
A fiúknak egy hónapnyi rendkívüli szünet után, szeptemberben indult újra a középfokú oktatás, nemrég pedig a magánegyetemek is megnyitottak, ahol szigorú feltételek mellett nők is tanulhatnak. Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak, és a középiskolák – Afganisztán 3 északi tartományát kivéve – sem fogadnak lány diákokat. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről említést sem tett, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
