A tálibok hatalomátvételükkor ugyan azt ígérték továbbra is biztosítják az oktatás mindenkinek, a tanulás mégis szinte lehetetlen a lányoknak. Alig néhány intézmény működik, a legtöbb iskola és állami egyetemek zárva vannak.
Nemcsak a lemorzsolódástól és a kilátástalan jövőtől, hanem a téli fagytól is rettegnek a diáklányok Afganisztánban, miután több mint két hónapja hiányoznak az iskolapadból – írja a Tolo News riportja alapján a 24.hu.
„Bizakodó vagyok az iskolák újranyitását illetően. Azt szeretnénk, bárcsak kinyitnák előttünk az iskolákat kapuit Kabulban és más tartományokban. Közeleg a tél, az időjárás egyre hidegebb, a lehetőségeink az állami iskolákban pedig korlátozottak”
- fogalmaz az egyik fiatal lány, egy afgán tanár pedig hozzátette, a lányoknak is joguk van az oktatáshoz, az iskolákat pedig azonnal meg kell nyitni. Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres is égető kérdésnek tekinti az afgán nők oktatási helyzetének javítását, kiemelve „aggasztó, hogy a tálibok megszegik az afgán nőknek és lányoknak tett ígéreteiket. A táliboknak eleget kell tenniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeiknek.”
A fiúknak egy hónapnyi rendkívüli szünet után, szeptemberben indult újra a középfokú oktatás, nemrég pedig a magánegyetemek is megnyitottak, ahol szigorú feltételek mellett nők is tanulhatnak. Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak, és a középiskolák – Afganisztán 3 északi tartományát kivéve – sem fogadnak lány diákokat. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről említést sem tett, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
