Még mindig nincs elég szakember, de a kormány nem is az iskolapszichológusokra épít, ha iskolai erőszakról van szó.
A kormány "zéró toleranciát tanúsít" az óvodai, iskolai agresszió minden formájával szemben - írta válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hohn Krisztina, LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, mit tesz a kormány az iskolai agressziókezelés érdekében.
Az iskolaőrök jelenlétükkel a köznevelési és szakképzési intézményeben növelik a pedagógusok és oktatók biztonságérzetét, a diákokban pedig erősítik a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal, illetve a társaikkal szemben fenyegetően vagy erőszakosan lépjenek fel
- tette hozzá Rétvári Bence.
Azonban iskolaőrből nincs elég. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korábban azt írta, a programba kerülő intézmények száma korlátozott. Így a rendőrség tájékoztatása szerint a legtöbb esetben csak akkor kaphat újabb iskola őrt, ha egy másik intézmény kilép a programból.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a minisztérium szerint a pedagógusok elleni agresszió kialakulásának kezelésében nagy szerepe van az iskolapszichológusoknak, iskolai szociális munkásoknak. A számuk növelésében a kormány is "nagy erőfeszítéseket tett".
Az iskolai agresszió, illetve a járványhelyzet miatt is szükség lenne az iskolapszichológusokra. A PSZ szerint a tanárok már szeptemberben jelezték, hogy több a problémás eset. Totyik Tamás a PSZ alelnöke szerint nincs elegendő szakember, a minisztérium azonban úgy reagált: 2010 óta folyamatosan nő az iskolapszichológusok száma.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
