Még mindig nincs elég szakember, de a kormány nem is az iskolapszichológusokra épít, ha iskolai erőszakról van szó.
A kormány "zéró toleranciát tanúsít" az óvodai, iskolai agresszió minden formájával szemben - írta válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hohn Krisztina, LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, mit tesz a kormány az iskolai agressziókezelés érdekében.
Az iskolaőrök jelenlétükkel a köznevelési és szakképzési intézményeben növelik a pedagógusok és oktatók biztonságérzetét, a diákokban pedig erősítik a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal, illetve a társaikkal szemben fenyegetően vagy erőszakosan lépjenek fel
- tette hozzá Rétvári Bence.
Azonban iskolaőrből nincs elég. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korábban azt írta, a programba kerülő intézmények száma korlátozott. Így a rendőrség tájékoztatása szerint a legtöbb esetben csak akkor kaphat újabb iskola őrt, ha egy másik intézmény kilép a programból.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a minisztérium szerint a pedagógusok elleni agresszió kialakulásának kezelésében nagy szerepe van az iskolapszichológusoknak, iskolai szociális munkásoknak. A számuk növelésében a kormány is "nagy erőfeszítéseket tett".
Az iskolai agresszió, illetve a járványhelyzet miatt is szükség lenne az iskolapszichológusokra. A PSZ szerint a tanárok már szeptemberben jelezték, hogy több a problémás eset. Totyik Tamás a PSZ alelnöke szerint nincs elegendő szakember, a minisztérium azonban úgy reagált: 2010 óta folyamatosan nő az iskolapszichológusok száma.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
