Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A kormány "zéró toleranciát tanúsít" az óvodai, iskolai agresszió minden formájával szemben - írta válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Hohn Krisztina, LMP-s országgyűlési képviselő szerette volna megtudni, mit tesz a kormány az iskolai agressziókezelés érdekében.
Az iskolaőrök jelenlétükkel a köznevelési és szakképzési intézményeben növelik a pedagógusok és oktatók biztonságérzetét, a diákokban pedig erősítik a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal, illetve a társaikkal szemben fenyegetően vagy erőszakosan lépjenek fel
- tette hozzá Rétvári Bence.
Azonban iskolaőrből nincs elég. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korábban azt írta, a programba kerülő intézmények száma korlátozott. Így a rendőrség tájékoztatása szerint a legtöbb esetben csak akkor kaphat újabb iskola őrt, ha egy másik intézmény kilép a programból.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a minisztérium szerint a pedagógusok elleni agresszió kialakulásának kezelésében nagy szerepe van az iskolapszichológusoknak, iskolai szociális munkásoknak. A számuk növelésében a kormány is "nagy erőfeszítéseket tett".
Az iskolai agresszió, illetve a járványhelyzet miatt is szükség lenne az iskolapszichológusokra. A PSZ szerint a tanárok már szeptemberben jelezték, hogy több a problémás eset. Totyik Tamás a PSZ alelnöke szerint nincs elegendő szakember, a minisztérium azonban úgy reagált: 2010 óta folyamatosan nő az iskolapszichológusok száma.
