A budapesti vezető gimnáziumokban átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés a korábbi felvételi időszakban, de a vidéki elitgimnáziumokba jelentkezőknek is komolyan meg kell küzdeniük a bekerülésért. Vannak olyan képzések, ahol 16 férőhelyre több mint 300 jelentkező jut.
A HVG 2021-es középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett a legjobb vidéki intézmény. A tízszeres túljelentkezés átlagosnak mondható, azonban volt olyan terület, ahol a meghirdetett 16 férőhelyes - az emelt nyelvi - képzésre 310-en jelentkeztek.
A HVG listájának második helyezettje, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium is nagyon sok leendő középiskolást vonzott. Itt is volt olyan 17 férőhelyes képzés, ahova 363-an (az emelt angolos csoportba) vagy 314-en (az angol nyelvi előkészítőbe) adták be a jelentkezésüket.
A budapesti vezető gimnáziumok számait a túljelentkezésről itt nézhetitek meg.
A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is nagy volt a túljelentkezés: az emelt angol, biológia, fizika, kémia és matek osztályba 30 helyre 168-an, a 15 férőhelyes angol, spanyol, töri emelt képzésre 100-an szerettek volna bekerülni.
A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum nyelvi képzéseire 15 férőhelyre 231-en, a reálos gimnáziumi osztályba 30 férőhelyre pedig 382-en szerettek volna bekerülni.
A HVG rangsorának ötödik helyen tavaly a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium állt, az iskolában a az emelt szintű nyelvi képzés és az emelt matematika volt a legnépszerűbb: 32-32 helyre 225-en és 285-en szerettek volna bekerülni 2021-ben.
A HVG idén is elkészíti a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a hamarosan megjelenő kiadványban a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről és az iskolaválasztásról is.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
