A vidéki topgimnáziumokban is komoly harc lesz a helyekért: van, ahol majdnem húszszoros a túljelentkezés

A budapesti vezető gimnáziumokban átlagosan tízszeres volt a túljelentkezés a korábbi felvételi időszakban, de a vidéki elitgimnáziumokba jelentkezőknek is komolyan meg kell küzdeniük a bekerülésért. Vannak olyan képzések, ahol 16 férőhelyre több mint 300 jelentkező jut.

  • Csik Veronika

A HVG 2021-es középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium lett a legjobb vidéki intézmény. A tízszeres túljelentkezés átlagosnak mondható, azonban volt olyan terület, ahol a meghirdetett 16 férőhelyes - az emelt nyelvi - képzésre 310-en jelentkeztek.

A HVG listájának második helyezettje, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium is nagyon sok leendő középiskolást vonzott. Itt is volt olyan 17 férőhelyes képzés, ahova 363-an (az emelt angolos csoportba) vagy 314-en (az angol nyelvi előkészítőbe) adták be a jelentkezésüket.

A budapesti vezető gimnáziumok számait a túljelentkezésről itt nézhetitek meg.

A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban is nagy volt a túljelentkezés: az emelt angol, biológia, fizika, kémia és matek osztályba 30 helyre 168-an, a 15 férőhelyes angol, spanyol, töri emelt képzésre 100-an szerettek volna bekerülni.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum nyelvi képzéseire 15 férőhelyre 231-en, a reálos gimnáziumi osztályba 30 férőhelyre pedig 382-en szerettek volna bekerülni.

A HVG rangsorának ötödik helyen tavaly a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium állt, az iskolában a az emelt szintű nyelvi képzés és az emelt matematika volt a legnépszerűbb: 32-32 helyre 225-en és 285-en szerettek volna bekerülni 2021-ben.

A HVG idén is elkészíti a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a hamarosan megjelenő kiadványban a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről és az iskolaválasztásról is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.