Minden rendben, intézkedés nem kell: az államtitkár válaszolt a CKP levelére

A Civil Közoktatási Platform még augusztusban levélben fordult Maruzsa Zoltán, közoktatásért felelős államtitkárhoz, a tanévkezdés járványügyi kérdéseire keresve választ. A válasz a napokban megérkezett, a levélből kiderül, nincs szükség védelmi intézkedésekre, a védelmet az oltás garantálja. A CKP azonban más véleményen van.

  • Bezzeg Hanna

Kásler Miklós, az Emmi minisztere még augusztusban küldött levelet az iskolák igazgatóinak, amelyben a járványügyi védekezés szabályait részletezte. A miniszter írásában azt kérte, időnként legyen alapos fertőtlenítés, a maszk viselését ugyanakkor nem tette kötelezővé, ahogy nem lesz a bejáratnál hőmérsékletmérés és kötelező 1,5 méteres távolságtartás sem.

A betegség tüneteit mutató gyerekeket be sem szabad vinni az iskolába, vagy ha ott jelentkeznek a tünetek, el kell különíteni.

Hasonlóan fogalmaz a Civil Közoktatási Platformnak írt levelében Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár is. Válaszában azt írja, a CKP aggodalmai alaptalanok, ugyanis az online oktatás bevált, különösebb lemaradás sem történt (a bukások száma nem nőtt és az érettségik eredményei sem romlottak), a tanárok felkészültek és az eszközök is rendelkezésre állnak. A válaszlevélben tesztelésről és előre kidolgozott protokollról nem esett szó, ilyet feltehetőleg nem terveznek ilyeneket. Egyéb intézkedéssel viszont készülnek, a pedagógiai szakszolgálatoknál támogató szolgáltatás fog elindulni, a járvány mentális következményeinek kezelésére.

A Civil Közoktatási Platform az államtitkár legtöbb állításával nem ért egyet, és válaszlevelében cáfolja a leírtakat. A CKP többek között azt sérelmezi, hogy a szülőktől sok esetben megtagadták az iskolában történt fertőzésekről való felvilágosítást. Ezen felül a tanárok digitális oktatásra való felkészítése közel sem volt tökéletes, és a minisztérium által biztosított eszközök sem jutottak el minden arra rászorulóhoz. A kisgyerekek, az SNI-sek és a hátrányos helyzetűek körében pedig számottevő lemaradást említenek, melyet az online oktatás számlájára írnak.

"Ha Maruzsa Zoltán őszintén nem így gondolja, az azt mutatja, hogy az oktatásirányításnak fogalma sincs a magyar oktatási rendszer jelenvalóságáról, megrázóan súlyos problémáiról, nem jutnak el hozzájuk a valós jelentések.”

-  fogalmaznak közleményükben. A szervezet válaszlevelet is írt Maruzsa Zoltán részére, melyben kifejtették, hogy az államtitkár levelében felvázolt pozitív helyzetkép nem felel meg a valóságnak, az oltások önmagában nem elegendőek az oktatás biztonságos működéséhez és hogy a tudásbeli lemaradás kiküszöbölésére lehetőséget kell biztosítani.

 

 

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.