"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális
- nyilatkozta az Emmi államtitkára a Magyar Nemzetnek. Szerinte a jelenség egyszerűen magyarázható "körülbelül öt-hat ezer ember végez évente az egyetemeken, ők a nyári szünetben keresnek állást, és rendszerint ekkor váltanak intézményt a pályán lévő kollégák is". Az államtitkár szerint a több ezer szabad állás egy 160-170 ezres köznevelés és szakképzés mellett teljesen természetes dolog.
Maruzsa Zoltán azt is elmondta, hogy ők azt látják, hogy Magyarországon a pedagógusképzési terület a harmadik legnépszerűbb terület a felsőoktatási felvételin - a 2021-es számok szerint viszont inkább csak a negyedik. Sőt sok javulást várnak a diplomaszerzők számában a két éve tartó nyelvvizsga-amnesztia miatt is.
A gyakorlat kicsit mást mutat
Jelneleg minden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
„Vannak olyan tanárok, akik három-négy vagy akár öt iskolában tanítanak párhuzamosan. Minden nap máshol tartanak órát – hétfőn az egyik település iskolájába mennek, kedden a másikba, szerdán a harmadik településre, és így tovább” – mondta az Eduline-nak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
