Középiskolai felvételi: idén nem kell postázni a módosító adatlapokat

A jelentkezéseteket március 22. és 25. között elektronikusan, a KIFIR rendszerben tudjátok majd módosítani.

  • Tóth Alexandra

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információk alapján idén is lesz lehetőségetek arra, hogy változtassatok a már leadott jelentkezési sorrendeteken. A koronavírus-járványra való tekintettel azonban a módosító adatlapokat idén nem kell postázni, ezeket elektronikusan, a KIFIR rendszeren keresztül kell leadni - közölte az Oktatási Hivatal (OH) pénteken az MTI-vel.

Lehet tanulmányi területet törölni vagy új iskolát felvenni a listába? 

Nem, sajnos egyiket sem. A sorrendmódosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt. Új tanulmányi terület csak a már szereplő iskolákon belül, és csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg - ezt a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon is fel kell tüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) tehát nem jelölhettek meg. Továbbá az Oktatási Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy a módosító adatlap beküldésével a korábban beküldött tanulói adatlap érvényét veszti.

Hogyan lehet módosítani?

A változtatást a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon kell elvégeznetek. Azaz, ha a felvételi lapotokat az általános iskola készítette el, akkor a módosító tanulói adatlapok előállítását is az általános iskola szervezi meg. Ha viszont egyénileg nyújtottátok be a felvételi dokumentumokat, akkor ezt is egyénileg kell elvégeznetek, a KIFIR erre készített felületén. Az elektronikus sorrendmódosításról mindkét esetben itt olvashattok részletesebben.

Mikor nem érdemes változtatni a sorrenden?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan hajlamosak az ideiglenes felvételi listában elfoglalt "helyezésük" miatt hátrébb sorolni a számukra legvonzóbb iskolát/osztályt, mivel úgy gondolják, hogy ott úgysincs esélyük. Pedig - ahogyan a nevében is benne van - ez a lista csak aktuális állapotot tükrözi, nem kell megijedni, ha valaki az első helyen megjelölt iskolában a sorrend közepén vagy végén szerepel.

Ezen a listán ugyanis mindenki rajta van, aki az adott képzést megjelölte – az is, aki csak a nyolcadik vagy kilencedik helyen jelentkezett az adott intézménybe. Pedig őket nagy eséllyel fel fogják venni valamelyik (a saját jelentkezési lapjukon előrébb sorolt) intézménybe, vagyis az ő "kiesésükkel" a többiek előrébb kerülnek. A középiskolai felvételin ugyanis a Gale-Shapley algoritmust használják - arról, hogy ez pontosan hogyan is működik, itt írtunk korábban.

Akkor mikor kell módosítani?

Ha az online nyílt napok, a szóbeli felvételi, az ismerősök beszámolói vagy egyéb információk alapján megváltoztak a tervek, az első helyen megjelölt iskola mégsem tűnik jó választásnak. Illetve mindenképpen be kell adni a módosító adatlapot akkor, ha valami hiba történt a jelentkezésnél.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.