Legalábbis nem derült ki konkrétum az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Népszavának küldött tájékoztatásából.
A lap a szaktárcát azt követően kereste meg, hogy a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform is azt kérte, a tavaszi szünet végéig, vagyis április 7-ig haladéktalanul oltsák be az ezt igénylő oktatási dolgozókat.
Az Emmi annyit írt: az eddigi több mint egymillió beoltott között életkoruknál vagy betegségüknél fogva sok pedagógus is megkaphatta már az oltást. „Jelenleg is folyamatos az oltás, és a legveszélyeztetetttebbek, az idősek és krónikus betegek élveznek prioritást” – tették hozzá. A Népszavának arra a kérdésére, hogy eddig mennyi pedagógust oltottak be, nem válaszoltak.
Ahogy azt korábban már megírtuk, nemcsak a tanárok szeretnének soron kívül oltáshoz jutni, hanem a bölcsődei dolgozók is. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) mindezt a hétfőtől életbe lépett járványügyi szigorító intézkedések, illetve a bölcsődék nyitva tartása miatt várja el. A BDDSZ azzal érvelt, hogy a 3 év alatti korosztályt nem tesztelik, pedig a gyerekek is hordozhatják a vírust, és meg is betegedhetnek. A bölcsődei dolgozók a munkájukat nem másfél méteres távolságból végzik, hanem a gyermekek közvetlen testközelében, így a fizikai távolságtartás a bölcsődés korosztály nevelése és gondozása során lehetetlen.
Úgy tűnik, a fertőzésveszély valóban egyre nagyobb problémát jelent a bölcsődékben, mivel egyre többen betegednek meg a kisebbekkel dolgozók közül. Így - bár központi döntés nincs, de - már van olyan kerület, ahol a bölcsődék is zárnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
