A napokban mindenki megkapja - vagy már meg is kapta - a központi felvételi eredményeit, aki január 23-án vagy január 28-án (az első pótnapon) írta a vizsgákat. Az iskolák is sorra teszik közzé az átlagokat. Most ismét ezeknek néztünk utána.
Korábban már összeszedtünk néhány iskolát, ahol közzétették az idei középiskolai felvételik eredményeit, de azóta újabb intézményekkel bővült a lista.
A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban 132 hatodikos és 51 nyolcadikos írt középiskolai felvételit. A hatodikosok magyarból átlagosan 34,6 pontot, matematikából 35 pontot szereztek, a nyolcadikosoknak magyarból átlagosan 34,8 pontjuk, matekból pedig 37,37 pontjuk lett.
A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégiumban 132 tanuló írta meg a hatodikos felvételit, magyarból átlagosan 32 pontos, matekból átlagosan 27 pontos eredménnyel. A nyolcadikosok közül 146-an felvételiztek itt, magyarból átlagosan 31,5, matekból pedig 32 ponttal.
A Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban magyarból átlagosan 34 pontot szereztek a hatodikosok és 28 pontot a nyolcadikosok, míg matekból a hatodikosok és a nyolcadikosok átlageredménye is 28-28 pont lett.
Mennyi az átlag?
Az elmúlt 10 év adatai alapján voltak jobb és rosszabb évek is. Míg például 2010-ben magyarból 35,5, matekból pedig 16,5 volt az átlagpontszám, addig tavaly a magyarfeladatsorra átlagban 26,8 a matekra pedig 22,7 pontot kaptak a nyolcadikos felvételizők. Összességében a pontszámok mind a két feladatsort figyelembe véve kiegyensúlyozottnak mondhatóak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont (tavaly és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7) körül alakult a végleges pontszám.
A pótnapok mindig gyengébbek, legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly alig 300-an vizsgáztak a pótvizsgán, az eredményeik azonban magyarból és matekból is gyengébbek lettek, mint az első napon vizsgázóké. Míg az első vizsganapon 26,8 volt a magyar, 22,7 volt a matek átlagpontszáma, addig a pótnapon 22,1 volt a magyar és 18,5 volt a matematika átlagpontszáma. Idén a hagyományos egy pót időpont mellett, egy második időpontban is vizsgázhatnak majd azok, akik az első vizsganapon nem tudták megírni a felvételit.
A 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.
Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig most pénteken, február 5-én lesz. Arról, hogy a második pótnapra milyen szabályok vonatkoznak, itt írtunk korábban. Ahogy azt a korábbiakban már megszokhattátok, most is érdemes lesz velünk tartani, mivel a vizsgák után közzétesszük a feladatsorokat és megoldásokat.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
