Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-i határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg az OH-tól a Népszava. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalék volt azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak.

Tavaly közel 11 ezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, ezeknek a 89 százalékát (9775-öt) el is fogadták. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma - jegyezte meg a Népszava.

Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. A törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört a gyerekeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről.

Az új rendszerben a szülőknek nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet. "Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke is.