Az iskolahalasztási kérelmek 97 százalékát fogadta el eddig az Oktatási Hivatal

A dokumentumok elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést.

  • Eduline

Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-i határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg az OH-tól a Népszava. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalék volt azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak.

Tavaly közel 11 ezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, ezeknek a 89 százalékát (9775-öt) el is fogadták. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma - jegyezte meg a Népszava.

Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. A törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört a gyerekeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről.

Az új rendszerben a szülőknek nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet. "Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.