Az iskolahalasztási kérelmek 97 százalékát fogadta el eddig az Oktatási Hivatal

A dokumentumok elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést.

  • Eduline

Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-i határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg az OH-tól a Népszava. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalék volt azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak.

Tavaly közel 11 ezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, ezeknek a 89 százalékát (9775-öt) el is fogadták. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma - jegyezte meg a Népszava.

Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. A törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört a gyerekeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről.

Az új rendszerben a szülőknek nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet. "Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.