Minden fontos dátum egy helyen: mi vár még a diákokra a középiskolai felvételi után?

Tegnap tartották a központi középfokú felvételi vizsgákat a gimnáziumok és szakgimnáziumok. Mikorra várhatóak az eredmények és meddig kell jelentkeznetek a középiskolákba? Itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

Mikor írják a pótló központi írásbeli vizsgát a diákok?

Azok a tanulók, akik a tegnapi írásbelin alapos ok miatt nem tudtak rész venni január 28-án 14 órától írják a pótló vizsgát. Illetve a vírus miatt idén február 5-én is lesz a pótvizsga.

Mikorra várhatóak az eredmények?

Az iskolák előreláthatólag február 8-án értesítik az írásbeli eredményekről a tanulókat.

Meddig lehet jelentkezni a középiskolákba?

A középiskolai felvételi jelentkezési lapjait az iskolákba február 19-ig kell elküldeni.

Mikor lesznek a szóbeli vizsgák?

Egyes középiskolák szóbeli vizsgákat is szervezhetnek, ezeket 2019. február 23. és március 12. között tartják majd - erről minden érintett diákot értesítenek.

Itt táblázatban is megnézhetitek a fontos teendőket:

IdőpontokTeendők
2021 február 8.A központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények a Hivatal által meghatározott módon

értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat.
2021. február 19.

KÖZÉPISKOLAI JELENTKEZÉS HATÁRIDEJE.

A kinyomtatott és aláírt felvételi lapokat be kell küldeni a lapokon szereplő címre.

Ezt nyolcadikos diákok esetében jellemzően az általános iskola végzi.

2021. február 23.- március 12.A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.
2021. április 30.A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.
2021. május 10-21.

Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

A 2021-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.