Minden marad, ahogy volt - a központi felvételi vizsgákat nem érinti, hogy február 1-ig életben maradnak a rendkívüli intézkedések.
A mai bejelentés értelmében marad a digitális oktatás a középiskolákban február 1-ig, úgy ahogy ez már november 11-től van. A bejelentés után megkerestük az Oktatási Hivatalt, vajon ez a döntés befolyásolja-e a két hét múlva esedékes középiskolai felvételik írásbeli vizsgáit. Azt írták:
A hivatal és a vizsgaszervezésre kijelölt intézmények a középfokú felvételi központi írásbeli vizsgáit az előzetes tájékoztatásnak megfelelően, az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával szervezik.
Tehát a vizsgák jelenléti formában, az eredeti időpontban lesznek biztonsági intézkedések betartása mellett.
Mi van az előzetes tájékoztatásban?
A központi felvételiket január 23-án 10 órakor tartják, a pótfelvételi január 28-án 14 órakor lesz. A 2020-as érettségik alatt már bevezetett rendszer él majd most is. Ennek értelmében minden vizsgahelyszínen biztosítani kell kézfertőtlenítőt, egy-egy teremben maximum 10 fő lehet a minimum 1,5 m távolság betartásával. A maszk viselése az írásbeli vizsga alatt a felügyelő tanároknak kötelező, a vizsgázóknak pedig ajánlott, de nem kötelező. Fontos az is, hogy a jelenlegi szabályok szerint szülő, kísérő nem léphet be az iskolákba, csak az igazgatók előzetes engedélyével, illetve kifejezetten szülőknek szervezett programok esetében.
A vírushelyzet miatt az eddigi évek gyakorlatával szemben lesz még egy pótvizsga nap is - február 5-én - az eredeti pótvizsgák után egy héttel. Azonban ezen a vizsgán csak azok vehetnek részt, akik igazoltan fertőzöttek voltak, hatósági házikaranténban voltak vagy egyéb rendkívüli esemény miatt (önhibájukon kívül) nem tudtak részt venni a rendes vizsgán és a pótvizsgán sem.
A középiskolai felvételi legfontosabb teendőit, dátumait itt találjátok. Illetve ha kíváncsiak vagytok, hogyan fog kinézni a 2021-es vizsga, akkor a magyar feladatsor részleteit itt, a matematika feladatok részleteit pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
