Az első kérdés, ami az ötödikes hon- és népismereti könyvben található lecke kapcsán eszünkbe jut: akkor most hogy is van ez? Kétbalkezesek előnyben.
Minap azzal a dilemmával találtam szemben magam, hogy 5-es gyerekemnek hogyan magyarázzam meg, hogy a jobb és a bal az simán felcserélhető. Ha egy tankönyv azt mondja a jobb az a bal, akkor az úgy van...
- írta egyik olvasónk, aki érdekes dologra hívta fel a figyelmünket az ötödikes Hon- és népismereti tankönyv kapcsán. A kérdéses könyvrészletet itt nézhetitek meg:
A szöveget és a hozzá kapcsolódó ábrát értelmezve jogosan merült fel benne a kérdés: a képet vajon miért nem tükrözték?
Ahogy azt már többször is megírtuk, az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan szeptembertől felmenő rendszerben elkezdték bevezetni az új tankönyveket. Ősztől logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltotta az őstörténet, illetve jött egy új tantárgy: a digitális kultúra is. Ezekről itt olvashattok bővebben.
Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” már korábban is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.
Ismerős oldalak az új tankönyvekben - van amit mégis érdemes megtartani?
Érdekes hasonlóság van az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
