A pénteki adatok szerint az Operatív törzs jelenleg 208 óvodában és 37 általános iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 217 általános iskolai osztályban és 22 általános iskolában pedig digitális tanrendet. Ez hatalmas ugrás az elmúlt napok számaihoz képest.
Szerdán és csütörtökön még csak 133 óvodában és 24 általános iskolában volt rendkívüli szünet a koronavírus-járvány miatt, kedden 109 óvoda tartott zárva, pénteken viszont már 208 bezárt óvodáról számolt be az Operatív törzs. Ez azt jelenti, hogy három nap alatt 99, csak az elmúlt egy nap alatt pedig 75 óvoda zárt be a járványügyi intézkedések miatt - szúrta ki a 24.hu a kormány által közzétett számokat.
Ahogy azt már többször is megírtuk, szerdától 8. osztálytól fölfelé, illetve a felsőoktatási intézményekben átálltak az online oktatásra, 14 éves kor alatt viszont továbbra is kötelező a diákoknak bejárni az iskolába. Az intézkedés megosztja az általános iskolások szüleit is: egyre többen féltik a gyermeküket és döntenek úgy, hogy kiveszik őket a suliból.
A tanári szervezetek egyébként elégedettek a kormány intézkedéseivel, van azonban még jó néhány kiegészítés, amire szerintük szükség lenne az oktatási intézményekben. Ezekről itt írtunk korábban.
Szigorodnak a szabályok, de mi a különbség a 13 és 14 évesek között?
Nekünk is rengetegen tettétek fel ezt a kérdést, amióta Orbán Viktor bejelentette az új intézkedéseket. Ezért most létrehoztunk egy szavazást, amelyben kifejthetitek a véleményeteket a témával kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
