Három megye kivételével most már Románia szinte egész területén gyorsul a koronavírus-járvány terjedése, a legnagyobb fertőzési rátával rendelkező román fővárosban pedig a hatóságok az iskolák bezárására készülnek.
A román közegészségügyi hatóság (INSP) kedden közzétett heti elemzése szerint nincs már olyan térsége az országnak, ahol csökkenne a fertőzés terjedésének üteme. Az utóbbi két hétben lakosságarányosan Bukarestben terjedt leggyorsabban a fertőzés. Az INSP jelentése szerint a fővárosban - a 2011-es népszámláláskor feljegyzett 1,88 milliós lakossághoz viszonyítva - már meghaladták azt a fertőzési rátát, a lakosság három ezrelékét, amelynél a helyi járványügyi operatív törzs elrendelheti az iskolák bezárását és az áttérést az online oktatásra.
Bukarest kormánybiztosa azonban - az oktatási miniszterrel folytatott keddi egyeztetést követően - bejelentette: felkészültek ugyan erre a lépésre, de járványügyi szempontból nem a közegésségügyi hatóság által számolt 3,1 ezrelékes, hanem a stratégiai kommunikációs törzs (GCS) által közölt 2,69 ezrelékes fertőzési rátát tartják mérvadónak, amely a főváros jelenlegi 2,15 milliós lakosságát veszi alapul. Bukarestben akkor fogják teljes egészében az internetre költöztetni az oktatást, ha a GCS által közölt fertőzési ráta "tartósan és jelentősen" meghaladja a 3 ezreléket - magyarázta.
Bukarestben több mint 400 tanintézményben csaknem negyedmillió óvodás és iskolás tanul. Romániában az oktatási minisztérium hétfői adatai szerint eddig 517 iskolát tartottak zárva, közülük 303-at azért, mert olyan településeken működtek, amelyeken az utóbbi héthetes fertőzési ráta meghaladta a lakosság három ezrelékét, a többi 214-et pedig azért kellett bezárni, mert több mint három osztályban megjelent a fertőzés. További 5100 iskolában részlegesen költöztették az internetre az oktatást, és 12 ezer olyan tanintézmény volt, amely valamennyi tanár és diák jelenlétében, hagyományos óralátogatással működött Romániában.
De nem Bukarest az egyetlen, ahol felmerült az iskolák bezárása. Ma már írtunk róla, hogy Szerbiában sem tartja kizártnak az iskolák újbóli bezárását a koronavírus-járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb. Csehországban már döntöttek is: szerdától november elsejéig tartják zárva az iskolákat, amelyek a felső tagozaton áttérnek a távoktatásra. Tegnap pedig Szlovákiában jelentették be, hogy visszavonásig bezárnak a sulik.
Maruzsa Zoltán: nem kellenek új szigorítások az iskolákba
Az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
