Ha egy iskolában, osztályban fertőzött van, akkor az iskolának meg kell tennie a szükséges lépéseket, de vajon mikor és hogyan derül ki, hogy kinek kell karanténba vonulnia?
Ugyanaz a forgatókönyv játszódott le iskolai koronavírus-fertőzés felbukkanásakor legalább két pécsi iskolában is: tíz nap karantént rendeltek el egyes osztályoknak, de a szülők már csak akkor tudták meg, hogy gyereküknek otthon kellene maradni, amikor már túl voltak a 10 nap karantén jelentős részén – olvasható a Szabad Pécs oldalán.
Nemrég egy pécsi iskolába járó gyermek édesanyja kereste meg a lapot azzal, hogy az intézmény egyik általános iskolai, felsős évfolyamának összes osztálya részére karantént rendeltek el. Azonban, amikor ezt az értesítést megkapták, a karantén már tartott egy ideje.
Szeptember 25-én kaptak az iskolától egy e-mailt, csatolva hozzá a Baranya Megyei Kormányhivatal határozatát, miszerint az iskola két osztálya szeptember 18-28-ig karanténban van, mert egy gyermek igazoltan koronavírusos. A kormányhivatal határozatán nem volt pontos dátum, csak az szerepelt, hogy 2020. szeptember. A gyerekek jártak iskolába addig, amíg nem tudtak róla a szülők, hogy karanténban kellene lenniük.
Ugyanez játszódott le egy másik pécsi iskolában is, tudta meg a Szabad Pécs. A másik iskolában a szülők október 5-én kapták meg azt az információt az iskolától a kormányhivatal határozatával, hogy a gyerekük egy iskolai fertőzés miatt járványügyi megfigyelés alatt áll, vagyis azaz karanténban van szeptember 30-a óta. Ami így már most szombaton lejár, akkor telik le ugyanis a 10 nap a szintén 2020. október dátummal ellátott hivatalos dokumentum szerint.
Mindkét helyen az történt, hogy az a nap lett a karantén elrendelésének kezdőnapja, amikor az érintett személy a fertőzés jeleinek felbukkanásakor orvoshoz fordult és tesztelésre jelentkezett. A tesztelésig is eltelt akár több nap is, és már csak a pozitív eredmény után rendelték el a karantént. Így csökkent le a karantén ideje a valóságban 10 napról 4-5 napra.
Csökken a rendkívüli szünetek és a digitális rendben tanulók száma
A minisztérium adatai szerint két hete csökken azoknak az iskoláknak, illetve osztályok száma, amelyek nem hagyományos munkarendben vesznek részt az oktatásban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
