Romániában is visszatért az élet az iskolákba, azonban sok szülő igényelte a csökkentett időtartamú tanórákat, hogy a gyermekeiknek minél kevesebbet időt kelljen maszkban lenniük. Éppen ezért egyes intézményekben elcsípnek 5-10 percet az órákból, így a diákok nincsenek 3-4 óránál többet maszkban.
A legtöbb romániai iskolában továbbra is 45-50 percesek az órák és ötpercesek a szünetek. Ezen felül egy hosszabb, tízperces szünet is van naponta - az osztályoknak különböző időpontokban -, ez idő alatt ehetnek a diákok és mehetnek ki az udvarra - írja a Székelyhon.
Egyes iskolákban azonban az iskolavezetés helyi szinten úgy döntött, hogy csökkentik a tanórák hosszát. Van, ahol 35 perces órák és tízperces szünetek vannak, így az általános iskolásoknak nem kell három óránál, a nagyobbaknak pedig négy óránál többet maszkban tölteniük. Máshol két váltásban zajlik az oktatás, ezért 40 percre csökkentették a tanórák hosszát. Így a délutánra érkező osztályoknak sem kell este nyolcig az iskolában ülniük, hétkor végezhetnek.
Ugyanakkor nem mindenhol lehet élni a csökkentett időtartamú tanórák lehetőségével. A szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó intézményekben kifejezetten szükség van az 50 perces keretre.
Ti mit gondoltok, jó ötlet lehet rövidíteni az órákon, hogy így a diákoknak kevesebb időt kelljen az iskolában - maszkban - tölteniük?
Korábban már írtunk róla, hogy Magyarországon a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező gyerekeket sem tartaná otthon Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Szerinte meg kell kockáztatni azt, hogy egy kötelező maszkviselés mellett mehessenek iskolába a diákok, mert valószínűleg nem okoznak akkora gondot, és az orvosok a komolyabb tünetekkel rendelkezőkre tudnának koncentrálni, hiszen ők fertőznek igazán.
Nincs részletes és egységes szabályozás, az iskolák csak várnak
Hiába van akár két negatív koronavírustesztjük, ahol megjelent a fertőzés, ott otthon kell maradniuk a diákoknak és a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk - mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
