Három nappal a tanévkezdés után a koronavírus-fertőzés veszélye miatt Franciaországban 22 oktatási intézmény van zárva a 60 ezerből - mondta pénteken Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter, aki szerint ez egy viszonylag alacsony szám.
A tárcavezető az Europe 1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban jelezte, hogy a bezárt intézményeken kívül jelenleg 120-130 osztályban is szünetel a tanítás, miután koronavírusos esetet tártak fel, de a szám mindennap változik. Kiemelte, hogy naponta 250 gyanús esetet vizsgálnak ki az egészségügyi hatóságok az oktatási intézményekben.
A gyanús esetek többsége iskolán kívüli körülményekhez köthető, a fertőzés általában az iskolakezdés előtt történt - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Jean-Michel Blanquer emlékeztetett arra, hogy az eljárás minden esetben ugyanaz: a koronavírussal fertőzött embert elkülönítik, és akár tanuló, akár tanár, megkérik, hogy maradjon otthon. Ezt követően az illetékes hatóságok a fertőzött minden kapcsolatát feltárják, mindenkin elvégzik a koronavírus-tesztet, és megteszik a szükséges intézkedéseket. "Ha egy iskolában több mint három pozitív Covid-19-eset van, akkor általában az egész intézményt bezárják. A hatóságok rugalmasan és megkülönböztetett módon járnak el, mert minden eset egyedi" - hangsúlyozta a miniszter.
A bezárt osztályok a digitális oktatásra állnak át. Az oktatási miniszter azt is jelezte, hogy amennyiben a koronavírus-járvány második hulláma alatt tömegesen be kell majd zárni az iskolákat, a szülőket támogatni fogja az állam annak érdekében, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel.
Korábban már arról is beszámoltunk, hogy az olasz iskolák szigorú maszkviselési szabályokkal indulnak, Madridban pedig minden tanárt tesztelnek tanévkezdés előtt.
Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban
Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
