Szerdán megkezdődött a 100 ezer iskolai dolgozó és tanár tanévkezdés előtti koronavírus-tesztelése Madridban, amelyet azonban fel is kellett függeszteni, miután kilométeres sor és órákig tartó várakozás alakult ki az egyik kijelölt helyszínen.
A tartományi kormány öt oktatási intézményt jelölt ki, ahol jövő hétfőig kell elvégezni a szerológiai vizsgálatokat. Akinél az eredmény pozitív, vagyis a szervezetében kimutatható a vírussal szemben termelődött ellenanyag, PCR-tesztet is végeznek, hogy kizárják a fertőzőképességet.
A tanárok a teszteléssel kapcsolatban rossz szervezésre panaszkodtak, míg a kormány szerint sokan nem a számukra kijelölt időpontban érkeztek a vizsgálatra, és emiatt alakult ki a kaotikus helyzet. A tesztelést csütörtökön folytatják, az elmaradt szűréseket átütemezik.
A spanyol fővárost is magában foglaló tartományban szeptember 4-e és 28-a között indul újra a jelenléti oktatás, csúsztatva, évfolyamonként eltérő időpontban.
A múlt héten elkészült járványmegelőzési útmutató szerint hatéves kor felett minden tanulónak maszkot kell viselnie, tanítás előtt a diákok és tanárok testhőmérsékletét is meg kell mérni. Az irányelv naponta legalább ötszöri kézmosást ír elő a tantermek sűrű szellőztetése mellett.
Ezzel szemben Olaszországban az általános iskolákban nem teszik kötelezővé a szájmaszk viselését, azonban a felsőbb évfolyamokba járó diákoknak és a tanároknak viselniük kell azt. A legjobb azonban az, hogy a tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.
Egy héttel elhalasztották az iskolakezdést Görögországban
Görögországban egy héttel, szeptember 7-ről 14-re halasztották az iskolakezdést. Níki Keraméosz görög oktatási és vallásügyi miniszter keddi indoklása szerint így akarják csökkenteni a nyaralásból nemrég hazaérkezők általi koronavírus-fertőzés esélyét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
