"Ha szipog a gyerekem, holnap ne menjen iskolába?"

Holnap ilyenkor már mindenki újra az iskolapadban várja majd, hogy kiderüljön, hogyan is fog kinézni az idei tanév. A kérdéslavina azonban elindult és a facebook-csoportokba már érkeznek a különösebbnél különösebb - sajnos jogos - kérdések és válaszok.

  • Eduline

Ha a gyerekem reggel szipog, ne menjen be az iskolába?

- tette fel a kérdést egy szülő, erre elindult a lavina és szülők, tanárok kommenteltek a poszthoz.

Az iskolában, ahová a gyermekem jár, kijelentették, hogy be sem engedik a gyereket az iskolába, ha szipog, azonnal hazaküldik. 

Az én fiam allergiás köhög is négy hete. Simán elküldtem volna suliba, de azért jeleztem az ofőnek, hogy köhög allergia miatt. Kér orvosi igazolást. Most épp várok az orvosra...

Ki fog dolgozni, ha most egy orrfolyás miatt kell a szülőknek 10 napig otthon maradni? 

Vajon mi a szabály, megoldás vagy legjobb döntés akkor, ha az őszi időben esetleg megfázott, vagy éppen allergiás gyerekek? A központi javaslatcsomag alapján minden iskola az adottságainak megfelelően választhatja ki azokat az eljárásokat, szabályokat, amelyek biztosítani tudják a járvány megelőzését és esetenkénti előfordulásnál a gyermekek ellátását - mondta el korábban Kásler Miklós. Illetve minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.

A köznevelési intézmények vezetőinek a felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a hátintézmények, a népegészségügyi központ minden segítséget megadnak. Az iskolákat felszólították, hogy ismertessék a járvánnyal összefüggő teendőket a gyermekekkel és a szülőkkel.

Minden iskola kiválaszthatja a saját járványügyi szabályait

Minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.