Belgiumban szeptemberben kinyitnak az iskolák, maszkban fognak tanulni a diákok.
Az utóbbi hetekben sorra jelentették be az országok, hogyan indítják el a következő tanévet a járványhelyzet idején. Egy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mi a jelenlegi állás más országokban.
A belga nemzetbiztonsági tanács csütörtökön döntött úgy, hogy szeptembertől újranyithatnak az iskolák. A 12 éven felüli tanulóknak és a tanároknak kötelező lesz a szájmaszk viselése, azért hogy elkerüljék a koronavírusos járványgócok kialakulását az iskolákban.
Sophie Wilmés kormányfő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a gyerekek visszatérése az iskolákba elengedhetetlen, de az is nagyon fontos, hogy ne legyenek kitéve a fertőzés veszélyének.
"Nem tudunk visszatérni a megszokott kerékvágásba, amíg nincs oltóanyagunk. Addig meg kell tanulnunk együtt élni a vírussal" - fogalmazott.
Fél 9-es iskolakezdést javasol a középiskolákban Karácsony Gergely
Karácsony Gergely újra felvetette, hogy szeptembertől a középiskolákban fél 9-kor kezdődjön a tanítás. Ezzel a diákok elkerülhetnék a reggeli közlekedési csúcsforgalmat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
