Magas tandíj és szűkmarkú ösztöndíjprogram - ezért jelentkeznek kevesen a debreceni magániskolába

Nagyjából 100-an kezdik majd a 2020/2021-es tanévet a Debreceni Nemzetközi Iskolában. A magániskolában idén az óvodai és az első-második osztályt összesen 66 gyerek zárta, most augusztusig viszont ennél is kevesebben jelentkeztek, ugyanis a tandíj nagyon magas, ösztöndíjat pedig szinte lehetetlen elnyerni.

  • Eduline

Iskolát akartam, nem gyermekmegőrzőt

ezzel indokolta a Népszavának az egyik szülő, miért hagyták ott egy év után a Debreceni Nemzetközi Iskolát (ISD) annak ellenére, hogy a busás tandíj megfizetése nem okozott gondot nekik. De rajtuk kívül még három másik család is hasonlóképpen döntött.

A lap úgy tudja, hogy az iskolaváltók többsége a fegyelmet kifogásolta, de mindemellett többen is csupán az újgazdag gyerekek "játszóterének" tartják az intézményt. A családok ugyanis olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, mint például a gyermkekük fuvaruzása - az iskolának több minibusza is van, amiért az intézmény buszonként havi 152 ezer forintot fizet egy külső vállalkozónak. De az is kiderült, hogy egy Education Paradigms nevű cég alkalmanként napi 700 angol fontért, vagyis közel 270 ezer forintért ad oktatási tanácsokat az intézménynek. Mindez nem is lenne közügy, ha az iskola magánpénzből működne, az elitsulit azonban ma még zömmel állami és helyi költségvetési forrás tartja el.

Varga Zoltán debreceni DK-s országgyűlési képviselő korábban azt javasolta, nyissák ki az intézmény kapuit a szegény, de tehetséges tanulók előtt. Ez egy ösztöndíjprogram keretében valósulna meg, de nagyon sokan még csak nem is hallottak erről a lehetőségről. A debreceni polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a felhívásra harminc pályázatot kaptak, amelyekből húsz jelentkező szakmai értékelését végezték el - a többi pályázat nem felelt meg a formai követelményeknek, vagy hiányoztak az elbíráláshoz szükséges dokumnetumok, vagy éppen olyan osztályba jelentkeztek, amit a következő tanévben nem indítanak.

Végül négy diák kapta meg a támogatást a teljes tanulmányi ciklusra, ami azt jelenti, hogy nem kell minden évben újra pályázniuk. Az önkormányzat a teljes költséget – regisztrációs díj, tandíj, étkezés, stb. – átvállalja szülőktől, ez a négy tanuló esetében évente együttesen 13,2 millió forint.

A lap azt is megtudta, hogy a 2020/21-es tanévre eddig 48 új tanuló szüleivel kötöttek szerződést, és további 7 új tanuló szerződéskötése van folyamatban. Így előreláthatóan az összlétszám tanévkezdéskor meghaladja majd a 100 főt. Az új tanévben a jelentkezők korának megfelelően két óvodai, egy iskola-előkészítő csoportot, valamint két első, egy második, egy összevont harmadik-negyedik, egy ötödik, egy hatodik és egy összevont hetedik-nyolcadik osztályt -, vagyis összesen tíz osztályt - indítanak.

Legyen kötelező maszkviselés az iskolákban?

Svéd kutatók egy csoportja például azt javasolta: kötelezzék maszkviselésre a diákokat az iskolában annak érdekében, hogy megfékezzék a koronavírus terjedését.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.