Az új történelemkönyvek a cambridge-i egyetem történész professzora szerint nem gondolkodásra buzdítanak, hanem egy hamis, sokszor hazug múlt képét erőlteti majd a gyerekek fejébe.
Az már eddig is tudtuk, hogy az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Most viszont újabb fontos problémákra hívta fel a figyelmet a Berend Nóra, a cambridge-i egyetem történész professzora az új 5. osztályos tankönyvről.
Módszeresen nem oktatni, hanem ideológiailag formálni kíván, egy olyan irányba, ami ellentétes a demokráciával és az egészséges szellemi fejlődéssel egyaránt
- fogalmaz a történész a Történelemtanárok Egyeletének honlapján. Úgy véli, hiába tartalmaz megfelelő részeket is tankönyv, alapjában véve ellentétes a történelem tanításának modern módszertanával, nem segíti, hanem hátráltatja a történelem megértését, nem a gondolkodásra buzdít és a forráskritika kezdeteit adja át a gyerekeknek, hanem egy hamis, és sokszor hazug múlt képét próbálja a gyerekek fejébe csepegtetni - írja.
Néhány konkrét példát kiemelve:
A tankönyv módszeresen dicsőíti a rablóhadjáratokat, hangsúlyozza, mint pozitívumot, hogy mennyire féltek a magyaroktól a környező népek, és pár sorban elintézi a magyar vereségeket, csak Augsburgot említve - tette hozzá a történész. A részletes kritikát itt olvashatjátok el.
Milyen változásokat hoz szeptembertől az új NAT? Összegyűjtöttük őket
Logaritmus helyett pénzügyi játékokon keresztül tanulnak majd a diákok, az őskort és Hammurapi törvénykönyvét felváltja az őstörténet, illetve jön egy új tantárgy: a digitális kultúra. Ez csak néhány változás, amit ősztől hoz az életbe lépő új tantervi szabályozás. Most összegyűjtött, mi mindenre kell számítani szeptembertől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
