Sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: ősszel remélhetőleg elkerülhető a rendszerszintű átállás a digitális munkarendre, és csak ott kell erről döntést hozni, ahol járványügyileg szükséges.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint ez azért is fontos, hogy minden diák egyenlő eséllyel tudjon bekapcsolódni az oktatásba, illetve a szülők tehermentesítve legyenek a gyermekfelügyelet biztosításával - közölték a Népszavával. A szaktárca szerint a gyermekfelügyelet miatt az iskolaőrökre is mindenképpen szükség lesz a jelenlétüket igénylő iskolákban.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a lapnak elmondta, elfogadható, ha egy újabb veszélyhelyzet esetén nem egyszerre áll át minden iskola az online oktatásra, mivel tavasszal sem minden településen jelent meg a vírus. Sok diák pedig - különösen a hátrányos helyzetű régiókban élők - lemaradtak a többiektől, ugyanis nem tudták elérni az iskolák digitális oktatását.
Az Emmi szeretné csökkenteni ezt a szakadékot a diákok között, ezért a most zajló nemzeti konzultációban kikérik az emberek véleményét, támogatják-e, hogy járvány esetén ingyenes legyen az internet az iskolás gyermeket nevelő családoknak illetve a pedagógusoknak.
Csaknem tízmillió diák eshet ki végleg az oktatásból az év végéig a járvány miatt
Világszerte mintegy 9,7 millió tanuló eshet ki az iskolából a járvány lecsengésével - figyelmeztetett a londoni székhelyű Save the Children nemzetközi segélyszervezet hétfőn.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
