Világszerte mintegy 9,7 millió tanuló eshet ki az iskolából a járvány lecsengésével - figyelmeztetett a londoni székhelyű Save the Children nemzetközi segélyszervezet hétfőn.
Tizenkét országban - köztük Nyugat- és Közép-Afrikában, illetve Jemenben és Afganisztánban - szélsőségesen nagy a veszélye annak, hogy a diákok a kijárási korlátozások felfüggesztését követően sem térnek vissza az iskolába. További 28 országban nagy, illetve mérsékelt ennek kockázata - írta honlapján közzétett jelentésében a Save the Children szervezet.
A kijárási tilalmak csúcsán világszerte 1,6 milliárd tanuló nem járt iskolába. A világjárvány előtt 258 millióan maradtak ki az oktatásból. Inger Ashing, a Save the Children igazgatója példátlan oktatási vészhelyzetnek nevezte az elmúlt időszak fejleményeit.
Tudjuk, hogy a legszegényebb, leginkább a társadalom peremén élő, legnagyobb lemaradással rendelkező gyerekek szenvedték a legkomolyabb veszteségeket
- mondta.
A segélyszervezet beszámolója szerint a világ legszegényebb országaiban 77 milliárd dollárral (24 101 milliárd forinttal) csökkenhetnek az oktatásra szánt összegek a következő másfél évben. Azokban az államokban, ahol a kormány az oktatásra szánt pénzekkel foltozza be a világjárvány miatt keletkezett költségvetési lyukakat, 2021-ig akár összesen 192 milliárd dollárral (60 096 milliárd forinttal) is csökkenhetnek az oktatási kiadások - állítja a jelentés.
Ashing aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nőhetnek az amúgy is létező egyenlőtlenségek gazdagok és szegények, illetve fiúk és lányok között. A Save the Children ennek fényében arra kérte a kormányokat és a donorországokat, hogy növeljék az oktatási kiadásokat. Emellett felszólította a hitelezőket, hogy függesszék fel a törlesztések behajtását a kevés jövedelemmel rendelkező országokban. Ennek köszönhetően akár 14 milliárd dollár (4382 milliárd forint) is felszabadulhatna oktatási célokra.
Jön a második hullám? Külföldön újabb iskolákat kellett bezárni a vírus miatt
Ismét bezárnak az iskolák és óvodák Hongkongban, miután a városban az elmúlt napokban újabb, belföldi fertőzésből eredő koronavírusos eseteket azonosítottak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
