Ahogy már megszokhattuk, Jocó bácsi mindig reagál az oktatással kapcsolatos hírekre, most sem nem ment el szó nélkül amellett, hogy mi lenne, ha 9 órakor kezdődne az iskola.
Tegnap írtunk arról, hogy csúsztatott, 9 órai iskolakezdést javasol a főváros a koronavírus-járvány második hulláma elleni védekezés részeként. Erre Jocó bácsi is reagált.
A népszerű töritanár szerint más-más okból, de se a kisebb, se a nagyobb diákok nem járnának jól a főváros tervével – írja a Szeretlek Magyarország.
A kérdés nagyon összetett, külön kellene választani életkorilag, de egyik korcsoport számára sem lenne előnye.
– mondta el Balatoni József.
Szerinte problémát jelent például az alsósok esetében, hogy a szülőknek be kell érniük a munkahelyükre. Így mindenképp ügyeletet kellene biztosítani a jelenlegi rend szerint, igazi előnye pedig csak azok számára lenne a változtatásnak, akik később kezdik a munkát, vagy nem dolgoznak. Úgy gondolja, hogy a gimiseknek csábító lehet a változás, hiszen tovább aludhatnak, viszont náluk a már most is hatalmas óraterhelés jelenti a problémát. A középiskolás tanulók így egy órás csúsztatás esetén 4-5 körül végeznének és már így is 3-4 ig bent vannak az iskolában.
Jocó bácsi szerint a tervnek csak akkor van értelme és csak akkor lehet hasznos, ha az óraterheket is csökkentik, ami viszont nem reális. Úgy látja, hogy az új Nemzeti Alaptantervben sincs szó ilyesmiről, vagy legalábbis csak minimális mértékben. Alapvetően jó ötletnek tartaná, de szerinte a gyakorlatban semmilyen feltétel nem adott hozzá.
Mi kell ahhoz, hogy szeptembertől biztonságosan működhessenek az iskolák?
Angliában ugyan a szigorú szabályok mellett, de fontosnak tartják, hogy szeptembertől újra kinyissanak az iskolák a diákok felzárkóztatása és a családok élete miatt is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
