"Az iskolaőr komolyabb hatáskörrel rendelkező biztonsági őr lesz"

Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.

  • Eduline

A PSZ szerint a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekről. Szerintük az állandó „iskolaőri-rendőri” jelenlét a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé.

Úgy vélik, az iskolai kudarcok és az ebből fakadó agresszió jelentős része a teljesíthetetlen tananyag mennyiségéből ered, ezért elengedhetetlen a tananyag csökkentése. Hozzáteszik, a tanárok túlterheltsége nem segíti a nyugodt órai légkört, illetve kétszáz tanulóhoz legalább 1 iskolapszichológust kellene foglalkoztatni. Tehát növelni kell a létszámukat, illetve a fejlesztő- és gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek számát is - javasolják.

Hangsúlyozzák: a tanárképzés teljes átalakítása nem tűr halasztást. Illetve kiemelik, hogy a módosításban nem egyértelmű: az iskolaőr a tanárokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott, hogy az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz - írják.

További kérdéseket vethet fel az is, hogy az iskolákban reggel 7 órától délután 17 óráig nevelési-oktatási tevékenység folyik. Ez pedig nincs összhangban az iskolaőr napi 8 órás munkaidejével, így feladata csak részben látható el.

A szakszervezet szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy vegyi eszköz, bot és bilincs is használható. Arról nem is beszélve, hogy vajon ha hirtelen kell közbelépni, az iskolaőr honnan fog meggyőződni arról: a diák hány éves, használhatja-e vele szemben a gumibotot. Még az sem tisztázott, hogy az iskolaőr milyen személyes adatot, hol, hogyan, meddig rögzíthet, tárolhat, vezethet nyilvántartást, arról kinek és miként adhat tájékoztatást.

A javaslat az iskolaőrök képzésének kialakításáról 60 napos hatályba lépési időtartamot ír elő, ugyanakkor a következő tanév kezdéséig már az elméleti és gyakorlati oktatásoknak és vizsgáztatásoknak is meg kell történiük, hogy a 2020/2021-es tanévben megkezdhessék munkájukat. Ez megvalósíthatatlannak tűnik - írja a szakszervezet. Szerintük ezért sokkal fontosabb lenne a meglévő iskolarendőrök szerepének megerősítése. Illetve fontos lenne a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálata, hatékonysági tanulmányok készítése, több szakember alkalmazása.

Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról

Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.