Az iskolai agresszió megfékezésére nem iskolaőrségre, hanem megelőzést segítő szakemberekre lenne szükség a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint, ezért elutasítják a benyújtott törvényjavaslatot - írják közleményükben.
A PSZ szerint a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekről. Szerintük az állandó „iskolaőri-rendőri” jelenlét a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé.
Úgy vélik, az iskolai kudarcok és az ebből fakadó agresszió jelentős része a teljesíthetetlen tananyag mennyiségéből ered, ezért elengedhetetlen a tananyag csökkentése. Hozzáteszik, a tanárok túlterheltsége nem segíti a nyugodt órai légkört, illetve kétszáz tanulóhoz legalább 1 iskolapszichológust kellene foglalkoztatni. Tehát növelni kell a létszámukat, illetve a fejlesztő- és gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek számát is - javasolják.
Hangsúlyozzák: a tanárképzés teljes átalakítása nem tűr halasztást. Illetve kiemelik, hogy a módosításban nem egyértelmű: az iskolaőr a tanárokkal szembeni fellépésre is jogosult-e, illetve a diákok egymás közötti konfliktusaiba is beavatkozhat-e. Az sem tisztázott, hogy az intézményvezető és az iskolaőr között milyen kapcsolat lesz - írják.
További kérdéseket vethet fel az is, hogy az iskolákban reggel 7 órától délután 17 óráig nevelési-oktatási tevékenység folyik. Ez pedig nincs összhangban az iskolaőr napi 8 órás munkaidejével, így feladata csak részben látható el.
A szakszervezet szerint súlyos aggályokat vet fel, hogy vegyi eszköz, bot és bilincs is használható. Arról nem is beszélve, hogy vajon ha hirtelen kell közbelépni, az iskolaőr honnan fog meggyőződni arról: a diák hány éves, használhatja-e vele szemben a gumibotot. Még az sem tisztázott, hogy az iskolaőr milyen személyes adatot, hol, hogyan, meddig rögzíthet, tárolhat, vezethet nyilvántartást, arról kinek és miként adhat tájékoztatást.
A javaslat az iskolaőrök képzésének kialakításáról 60 napos hatályba lépési időtartamot ír elő, ugyanakkor a következő tanév kezdéséig már az elméleti és gyakorlati oktatásoknak és vizsgáztatásoknak is meg kell történiük, hogy a 2020/2021-es tanévben megkezdhessék munkájukat. Ez megvalósíthatatlannak tűnik - írja a szakszervezet. Szerintük ezért sokkal fontosabb lenne a meglévő iskolarendőrök szerepének megerősítése. Illetve fontos lenne a gyerekvédelmi rendszer alaposabb felülvizsgálata, hatékonysági tanulmányok készítése, több szakember alkalmazása.
Lassan nem lesz, aki tanítson? Friss számok a tanárhiányról
Továbbra is komoly probléma a tanárhiány az általános iskolákban és a gimnáziumokban is, de problémát jelent az óvodákban is. Nézzük meg a legfrissebb statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
