Vegyes érzéseket váltott ki az iskolaőrség gondolata. Van, aki kifejezetten támogatja, de sokakat aggaszt. A PDSZ nem ért egyet a bejelentéssel, sajtóközleményükben aggodalmukat fejezték ki.
Ahogy tegnap írtunk róla Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról számolt be a Kormányinfón, hogy iskolaőrség fogja biztosítani a tanárok védelmét és az iskola rendjét országszerte.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem ért egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, amelynek a köznevelési törvény újabb módosítása teremti meg törvényi alapját – olvasható a közleményben.
Az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.
-írják. Szerintük ez nem lehet több tüneti kezelésnél, amit elképzelhető, hogy azonnali megoldásként él majd meg az érintettek egy része, ám felhívják a figyelmet arra, hogy ha nem tesznek mellé komplex, preventív megoldási lehetőségeket, hatásuk csak ideiglenes lehet.
Úgy gondolják, hogy ezt igazolja számtalan más ország és az ezzel foglalkozó kutatások példája, ahol a hasonló intézkedések meghozatala után visszaállt az erőszak a korábbi szintre, éppen ezért ezeken a helyeken előnyben részesítenek olyan, már Magyarországon is ismert rendszerszintű módszereket, mint pl. a Békés Iskolák programja.
A mostani bejelentés és a törvénymódosítás egyébként is több kérdést felvet – írják a közleményben.
Aggályaikat a következő pontokban fogalmazták meg:
A PDSZ idén februárban programjába emelte az intézményi erőszak minden megjelenési formája elleni küzdelmet – írják a közleményben.
Ebben az érzékeny és sok feszültséget hordozó témában különösen fontosnak tartjuk, hogy mielőtt az oktatásirányítás törvényi szintre emeli a probléma kezelését, kérje ki az érintettek véleményét, konzultáljon szakértőkkel a témában, és ne csak egyetlen szempont szerint közelítse meg a kérdéskört.
Ennek alapján a PDSZ azonnali egyeztetést kezdeményez a köznevelési törvény módosításáról, különös tekintettel az iskolaőrség felállításáról.
"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"
Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
