Most már kormányrendeletben is kiemelik, az iskolák júniusi kinyitása lehetőség a felzárkózásra, egyébként a távoktatás ugyanúgy megy tovább, mint addig. Egészen június 26-ig minden iskolában lesz felügyelet, ahogyan gyermekétkeztetés is.
2020. június 2. és június 15. között továbbra is távoktatásban fognak tanulni a diákok, ugyanakkor egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető azoknak a diákoknak, akiknek elmaradásuk van, vagyis fel kell zárkózniuk a tananyagban - derült ki a tegnap megjelent kormányrendeletből.
Mindenhol lesz felügyelet
A nyitástól egészen június 26-ig minden általános- és középiskola felügyeletet szervez, így napközit, szakkört, sportfoglalkozást, felzárkóztatást és fejlesztőfoglalkozást lehet tartani - írják. Június 26-ig biztosítják a gyermekétkeztetést is. Azoknak a diákoknak, akik nem vesznek részt a felügyeletben, szünidei gyermekétkeztetést biztosítanak.
Június 2-től a szakképző iskolák mindkét munkarendben, vagyis a veszélyhelyzetet megelőző nappali vagy esti munkarendben, de távoktatásban is működhetnek tovább - az iskolavezető döntése szerint.
Azok a diákok, akik nem a lakóhelyükön járnak iskolába, és nem is tudják megoldani a felügyeletet, lehetőségük van a lakóhelyükön lévő iskolába eljutni. A tanulók számáról az iskolák naponta beszámolnak majd a KIR rendszerben - fogalmaznak.Ezek a programok váltak be a legjobban a távoktatásban
Egy szülői felmérésből kiderül, melyik programok bizonyultak a leghasznosabbnak és legnépszerűbbnek a digitális oktatásban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
