Egy kutatás is igazolja, vannak diákok, akiket gyakorlatilag nem ér el az online távoktatás. A lemaradó tanulók pedig hosszú távon is rosszabbul járhatnak társaiknál.
A 6., 8. és 10. évfolyamon a diákok 12, 10 és 7 százaléka egyáltalán nem elérhető, további 7, 7 és 6 százalék erősen korlátozottan elérhető az online oktatás számára - írta meg a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete honlapján megjelent tanulmány alapján a hvg.hu. A kutatás és annak becslései az országos kompetenciamérés 2017-es adatai alapján születtek meg.
Miközben a teljes közoktatás online üzemmódra állt át, az általános iskola felső tagozatán közel minden ötödik diák gyakorlatilag nem fér hozzá ehhez - derül ki a tanulmányból. A 10. évfolyamon jobb a helyzet, ugyanakkor ez feltehetően azzal függ össze, hogy a hátrányos helyzetű diákok egy jelentős része 10.-re már lemorzsolódott a közoktatásból - írják.
A tanulmányból az is kiderül, az online oktatással nem vagy alig elérhető diákok főleg az iskolázatlan szülők gyerekei és a hátrányos helyzetű régiókban élők közül kerülnek ki. A képen látható ábra a 6. évfolyam arányait mutatja be. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a diákok egyharmadához nem vagy csak erősen korlátozottan juthat el az online távoktatás, Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány egytized. A tanulmány szerzője, Hermann Zoltán hozzáteszi, a területi különbségek mintázata 8. és 10. évfolyamon is hasonló.
Az adatok alapján a diákokat négy csoportba lehet sorolni: az első csoportban nincsen internetkapcsolat vagy nincsen számítógép a háztartásban, így ezeket a diákokat aligha éri el az online távoktatás. A második csoportban van internetkapcsolat, de hozzávetőlegesen 3 nappali tagozatos diákra jut egy számítógép, így az online távoktatáshoz való hozzáférés erősen korlátozott. A harmadik csoportban van internetkapcsolat, és hozzávetőlegesen 2 nappali tagozatos diákra jut egy számítógép, ami nem ideális, de kevésbé erős korlát, végül a negyedik csoportban minden diákra jut egy számítógép - derül ki a tanulmányból.
Hosszú távon is hat
Az is kiderült, hogy az online oktatáshoz nem hozzáférő diákok számára mindez tartós negatív hatásokkal járhat. Mivel közülük sokan már korábban is gyenge eredményeket értek el, a bukás határán álltak, nagyon valószínű, hogy
online oktatás és aktív szülői segítség hiányában a többségük aligha tudná teljesíteni az év végi tanulmányi követelményeket.
Az évismétlés ugyanakkor hosszú távú negatív hatással járhat a diákok további iskolai pályafutására, hiszen jelentősen növeli a lemorzsolódás veszélyét - írják, hozzátéve: ugyanakkor azok az online oktatáshoz nem hozzáférő diákok is tartós hátrányt szenvedhetnek, akik korábban jó tanulmányi eredményt értek el, hiszen az esetlegesen leromló eredményeik ronthatják a továbbtanulási esélyeiket.
Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a távoktatásban?
Múlt héten kezdődött meg a digitális oktatás az iskolákban. Azóta több visszajelzés érkezett: vannak, akik pozitívan élik meg, de vannak, akiknél lehetetlen helyzetet teremtett az átállás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
