A múlt héten arra kértünk titeket, válaszoljatok a nagy kérdésre: szerintetek tényleg több ideje lett a tanároknak a távoktatás miatt? Ezt gondolják az Eduline olvasói - az eredmény nehezen vitatható.
12-14 órákat dolgoznak otthon a tanárok naponta - ez személyes tapasztalat.
- olvasható egy kommentben a szavazásnál. Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár a múlt héten tett kijelentésében elhangzott: "a tanároknak jelenleg több a szabadidejük, így lehetőségük van elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat." A nagy port kavart kijelentés miatt gondoltuk megnézzük, hogyan vélekednek erről az Eduline olvasói, ezért szavazásra bocsátottuk a kérdést.
Eddig összesen 445 válasz érkezett a kérdésre, elsöprő többségük, 355 olvasó egyértelműen azt vallja, hogy nem lett több szabadideje, sőt, többet is dolgozik mióta az új rendszer áll fenn. A válaszadók 20 százaléka pedig arra voksolt, hogy valóban több szabadideje lett a távoktatás miatt.
Egy komment azonban érdekes tényre világított rá: "Tesztüzemmódban van a távoktatás. Most nincs több időm, lehet, hogy pát hét múlva lesz." De érdemes elolvasni a következő két beérkezett kommentet is:
Maruzsának halvány fogalma sincs, hogy mi a helyzet ma a tanárokkal.
Én csak félállásban tanítok, úgyhogy tudom kezelni a több munkát, de a teljes állásban dolgozóknak túl sok munka ez.
Valóban több szabadideje lenne most a tanároknak? Jocó bácsi reagált az államtitkár szavaira
Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár kifejtette, hogyan is telik most egy tanár napja az új digitális oktatás idején. A feladatok között meglehetősen nehezen lenne rés az új Nemzeti alaptanterv (NAT) előkészítésére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
