Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is reagált Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár kijelentésére, valamint a koronavírus okozta helyzetre is megoldást kínál, amelynek fontos része lenne főként az új Nemzeti alaptanterv (NAT) elhalasztása.
A PDSZ szerint a jelenlegi helyzetben a NAT bevezetését el kell halasztani éppen azért, mert a digitális munkarendre egyetlen hétvége alatt történő átállás nagyon sok esetben nemhogy kevesebb munkát jelent, hanem komoly plusz terheket hozott a pedagógusok életébe - írják közleményükben, hozzátéve: az oktatásirányítás még azzal sem segítette ebben a pedagógusokat, hogy legalább a tavaszi szünetet előrehozta volna. Ellenben ugyebár a felsőoktatásban ezt meglépte a kormány.
A PDSZ küldöttei egyébként petíciót is adtak át az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársának, amelyben nemcsak a NAT, hanem a szakképzés átalakításának tervének visszavonását is kérik. A szakképzési törvény esetén, bár néhány változás már most hatályba lépett, a többi részét a jövőben szintén át kellene vizsgálni – ezt már a szakszervezet elnöke, Szűcs Tamás mondta az Eduline-nak. Az elnök úgy véli, a koronavírus okozta helyzet lezárása után az egyesületek, szervezetek kritikáival együtt kellene majd a NAT-ot ténylegesen társadalmi egyeztetésre bocsátani. Most viszont főként a társadalmi béke érdekében el kellene halasztani a bevezetést, ez ráadásul egy komoly gesztus is lenne a pedagógustársadalom felé, akiknek tagjai a járvány elmúlása után talán nagyobb bizalommal állnának a változásokhoz - tette hozzá Szűcs Tamás.
Ha elhalasztanák a NAT bevezetését, úgy egy későbbi, átgondoltabb dokumentumba akár már be lehet építeni a veszélyhelyzetben bevezetett digitális tanrend értékes tapasztalatait
- vetette fel az ötletet a PDSZ. A KRÉTA-rendszerhez kapcsán Maruzsa Zoltán nyilatkozatában az szerepel: „boldogság van az egész rendszerben”. A PDSZ ugyanakkor hozzáteszi, ebben az esetben sem lehet elmenni a KRÉTA rendszer valóságbeli alkalmatlansága, lassúsága és az a felesleges adminisztrációs terhe mellett.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy lenne esély a NAT elhalasztására, Maruzsa Zoltán oktatási álltamtitkár szerint a jelenlegi helyzetben még több is a szabadidejük a tanároknak, mint eddig, vagyis szerinte lehetőségük van elvégezni az alaptantervvel kapcsolatos feladatokat. Gyors és gördülékeny átállásra hivatkozva az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint az új szakképzési rendszer bevezetése sem fog csúszni a járvány miatt.
A helyzetről egyébként a PDSZ-hez hasonlóan vélekedik a Civil Közoktatási Platform (CKP) is, közleményükben így fogalmaztak: vonják vissza vagy legalábbis halasszák el a NAT bevezetését – a tiltakozásokban kifejtett érveken túl ezt az is indokolja, hogy az iskolák, a tanárok nem képesek most a pedagógiai programok átdolgozásával foglalkozni. Továbbá gondolják át, hogy a szakképzési reform mely elemeit lehetséges ebben a helyzetben bevezetni.
Érettségi?
Az érettségivel kapcsolatban a PDSZ arra hívja fel a figyelmet: az oktatásirányítás ne csak saját magával, hanem a jelenleg frontvonalon lévő pedagógusok szakmai szervezeteivel is egyeztessen. Erről nem kell napokon belül döntés hoznia, tehát van némi idő az átgondolt intézkedésre - teszik hozzá.
A koronavírus miatt kialakult helyzet számos esemény elhalasztását követelte már, köztük a tavaszi nyelvvizsgákat is, de például a pedagógusminősítést is felfüggesztették.
Megszólalt az oktatási államtitkár: szóba jöhet az érettségi elhalasztása is
„Ha a helyzet romlik, nyilván szóba jöhet mind az időbeni eltolás, mind pedig egyéb oktatási-, levezetési megoldások" - mondta Maruzsa Zoltán.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).