A koronavírus okozta helyzet mellett javában zajlik a középiskolai felvételi is, a középiskoláknak tegnapig kellett nyilvánosságra hozniuk a jelentkezők felvételi jegyzékét.
A középiskoláknak március 16-ig kellett közzétenniük a jelentkezők felvételi jegyzékét, amely egyfajta tanulói rangsornak felel meg. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kellett elkészíteni, amely tartalmazza a jelentkezők felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét az Oktatási Hivatal szabályai szerint.
A jegyzékben azonban kétféle döntés is születhetett: vagy az említett sorszámot kapja a tanuló, vagy pedig elutasítást. Az iskolák nem értesülnek arról, hogy a felvételizők hányadik helyre sorolták az adott iskolát, így ez nem befolyásolhatja a későbbi felvételi döntést sem. Vagyis a jelenlegi eredmények fényében lehet akár később módosítani a jelentkezési lapot is.
A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező – ha nem adott meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel.
Azokban az iskolákban, ahova kötelező volt a szóbeli vizsga is, nemrég vizsgáztak a tanulók - nekik a következő pontszámokat kellett elérniük.
Mit történik, ha egy középiskolába sem kerültök be?
Előfordulhat, hogy valaki egyetlen középiskolába sem nyer felvételt, megnéztük, hogy mi a teendő ilyenkor.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
