Középiskolai felvételi: már nyilvánosak az iskolák felvételi jegyzékei

A koronavírus okozta helyzet mellett javában zajlik a középiskolai felvételi is, a középiskoláknak tegnapig kellett nyilvánosságra hozniuk a jelentkezők felvételi jegyzékét.

  • Eduline

A középiskoláknak március 16-ig kellett közzétenniük a jelentkezők felvételi jegyzékét, amely egyfajta tanulói rangsornak felel meg. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kellett elkészíteni, amely tartalmazza a jelentkezők felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét az Oktatási Hivatal szabályai szerint.

A jegyzékben azonban kétféle döntés is születhetett: vagy az említett sorszámot kapja a tanuló, vagy pedig elutasítást. Az iskolák nem értesülnek arról, hogy a felvételizők hányadik helyre sorolták az adott iskolát, így ez nem befolyásolhatja a későbbi felvételi döntést sem. Vagyis a jelenlegi eredmények fényében lehet akár később módosítani a jelentkezési lapot is.

A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező – ha nem adott meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel.

Azokban az iskolákban, ahova kötelező volt a szóbeli vizsga is, nemrég vizsgáztak a tanulók - nekik a következő pontszámokat kellett elérniük.

Mit történik, ha egy középiskolába sem kerültök be?

Előfordulhat, hogy valaki egyetlen középiskolába sem nyer felvételt, megnéztük, hogy mi a teendő ilyenkor.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.