A XVIII. kerületben az óvodákat és a bölcsődéket is bezárják.
Cikkünk frissül
Nem csak Budapesten, például Salgótarjánba is bezártak az önkormányzati fenntartásában lévő óvodákat és bölcsődéket - jelentette be a település polgármestere Facebookon.
Zugló egyelőre nem döntött, a polgármester, Horváth Csaba annyit írt ki a Facebookra, a kormány haladéktalanul egészítse ki az iskolák bezárásáról szóló döntését az óvodák és bölcsődék bezárásával.
Az óvodák bezárása mellett döntött a XI. kerület, azaz Újbuda is.
Várhatóan hasonlóan nem lesz óvoda a III. kerületben sem:
Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere villámgyorsan reagált Orbán Viktornak a bejelentésére, miszerint hétfőtől bezárják az iskolákat a koronavírus elleni védekezés miatt. A polgármester szerint ez nem elég, ezért a kerületi Operatív Tanáccsal egyeztetve, elrendelte a kerületi óvodák és bölcsődék bezárását hétfőtől. A döntés határozatlan ideig, visszavonásig érvényes - írja a hvg.hu.
Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere azt írta a Facebook-oldalán, hogy biztosítani fogják azoknak a kerületi gyerekeknek az étkeztetését az otthonukban is, akik szinte csak az iskolában jutnak megfelelő minőségű meleg ételhez.
Pénteken ülésezett a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének Elnöksége. A járványra való helyzet miatt a következő ajánlásokat fogalmazták meg a tagszervezetek számára:
A BÖSZ elnöksége hétfőre rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy közös ajánlást fogalmazzanak meg a bölcsődék, óvodák alap-és középfokú oktatási intézmények bezárása érdekében.
Hétfőtől bezárnak az iskolák: új oktatási munkarend lesz Magyarországon is
A héten már több iskolából hazaküldték azokat a gyerekeket, akik külföldön jártak, sokan pedig csak óvatosságból nem mentek be az órákra. A kormány mai bejelentése után ez már nem lesz választható: hétfőtől tantermen kívüli digitális munkarend lesz.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
