Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Ahogy arról mi is beszámoltunk, valamennyi parlamenti párt egybehangzóan az iskolák hétfői bezárása mellett foglalt állást a koronavírus terjedése miatt a pénteki hétpárti megbeszélésen – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal. Mint mondta: ezt fogja a kormány felé tolmácsolni, és várhatóan 24 órán belül megszületik a döntés. A döntés pedig megszületett:
hétfőtől bezárnak az iskolák. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után nyilvános, március 16-tól új oktatási munkarend: tantermen kívüli digitális munkarend lesz.
Ez azt jelenti, hogy a diákoknak nem kell bejárnia az iskolába, azonban ez nem vonatkozik majd a tanárokra és az iskolaigazgatókra sem. Orbán Viktor szerint ez az intézkedés nem fogja érinteni az érettségit, illetve ahol ahol kell, ott a kiscsoportos felügyeletet tudnak biztosítani. A miniszter kiemelte: a diákokra ne a nagyszülők vigyázzanak, mert nekik életveszélyes a vírus. Az oktatási államtitkár jövő héten módszertani ajánlásokat tesz majd közzé, amit minden iskolába eljuttatnak, hogy a diákok és a tanárok is értsék, mi a teendő. Arról, hogy mi lesz az óvodákkal és a bölcsödékkel, a bejelntésben nem esett szó.
Ez hány diákot érint?
A köznevelés és felsőoktatás képzésein 1,8 millióan tanulnak összesen - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ebből általános iskolában oktatásban tanulók száma jelenleg 720,3 ezer fő. A középiskolában 410,8 ezren tanulnak.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein 203,6 ezer hallgató folytatja tanulmányait.
A közoktatásban ez összesen 1 553 070 diákot, a felsőoktatásban pedig 285 110 hallgatót érint a döntés. Arról nem is beszélve, hogy a kiskorú diákokkal otthonmaradó szülőkkel is számolnia kell a rendszernek.
Akkor itt az év vége?
A Pedagógusok Szakszervezet már korábban közölte, felháborítónak – és félrevezetőnek – tartja azt is, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, de az idei tanév rendjét szabályozó rendelet is több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. Utóbbit egy egyszerű miniszteri rendelettel módosítani lehet például, a tananyag utólagos bepótlására pedig nemcsak a nyári szünet már említett megrövidítése jöhetne szóba, de bővíteni lehetne a maximális heti órák számát, vagy szombati napokra is elrendelni tanítást, de indokolt esetben arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy az iskola a következő tanítási évben gondoskodjon az elmaradt tananyag feldolgozásáról.
Az Eduline által nemrég megkérdezett igazgató arra a kérdésre, mi lesz az érettségire készülő diákokkal, azt mondta: a tanárok eddig is sok tananyagot osztottak meg online a diákokkal Facebook-csoportban vagy drive-on keresztül, így ezzel talán nem lesz baj. Azonban központi rendszer nem létezik arra az esetre, ha iskolai szünetet rendelnének el, illetve az érettségi előtt álló diákoknak gondot jelenthet azoknak a témaköröknek az elsajátítása, amiket korábban még nem vettek. Az igazgató szerint ugyanis az új tananyagokhoz kell a tanári magyarázat.
Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?
A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
