Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu.
Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat - írja a hvg.hu.
Bár egyelőre nem készült törvényjavaslat, a minisztérium elgondolása szerint az iskolarendészek nem biztonsági őrök lennének, hanem olyan "kívülálló személyek", akik nem végeznek nevelői munkát, viszont fegyelmezhetnék a gyerekeket, ha arra van szükség.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elképzelhetőnek tartja a bankokban már alkalmazott segélyhívó rendszer kiépítését is. Ennél is fontosabb, hogy a visszatartó erő miatt megvizsgálnák azt, adott esetben milyen szankciókkal lehet sújtani a szülőket. A családi pótlék felfüggesztésén is elgondolkodtak - írja a lap.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hvg.hu-nak elmondta: a közoktatás a GDPR-törvény hatálya alá esik. Az adatvédelmi jogszabály nem zárja ki, hogy az iskolákba biztonsági kamerákat telepítsenek, viszont a részletszabályok miatt mindenképpen törvényt kell hozzá módosítani.
A magyar szabályozás Péterfalvi szerint a közoktatási törvényben kell, hogy megjelenjen, és minden részletet egyértelműen tisztáznia kell. Ezek közé tartozik például, hogy milyen céllal akarják telepíteni a kamerákat, meddig kell őrizni a felvételeket, nézi-e azokat valaki folyamatosan, csak képet rögzítenek, vagy hangot is,
kinek adhatók ki a felvételek.Ha a törvényjavaslat elkészül, és az Országgyűlés meg is szavazza, az még mindig nem lenne kötelező jellegű, hanem az iskolák maguk dönthetnék el, hogy alkalmazzák-e. Viszont mindegyiknek ugyanazt a gyakorlatot kell alkalmaznia, arra nincs lehetőség, hogy az egyik intézmény tárolja a felvételeket, a másik nem, vagy például egyes helyeken csak a folyosókra tegyék ki a kamerát, máshol pedig az osztálytermekbe is - írja a hvg.hu.
Bár a törvény elkészítésénél mindenképpen ki kell majd kérni a pedagógusok véleményét, a bejelentés előtt nem konzultált velük a kormány. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapnak azt mondta, nem tudtak a tervről, amit „nagyon erősen nem is tudnának támogatni”. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sem a kamerákban, sokkal inkább a pedagógiai szemlélet változásában látja a megoldást. „Egy kamerarendszer felállítása nem fogja megszüntetni az agressziót az iskolákban, a kiváltó okot kell kezelni – mondta a hvg.hu-nak Totyik Tamás.
Újabb videó került elő, ahol diákok bántalmazzák tanárukat
Újabb tanárbántalmazásról került elő videó. Az eset most egy mezőtúri iskolában történt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
