A kormány radikális változtatásokon gondolkozik az iskolai erőszak miatt: jöhetnek a kamerák?

Ha a parlament törvényt hoz róla, az iskola pedig rábólint, akkor sem a pedagógusoknak, sem pedig a szülőknek nem lesz beleszólása abba, hogy kamerával figyeljék meg a gyerekeket a tantermekben és a folyosókon – tudta meg a hvg.hu.

  • Eduline

Az intézkedés célja eredetileg az iskolai erőszak visszaszorítása, de a lapnak nyilatkozó szakemberek szerint a rendszernek nem lenne visszatartó ereje, viszont megfélemlítené és elbizonytalanítaná az intézményekben dolgozókat - írja a hvg.hu.

Bár egyelőre nem készült törvényjavaslat, a minisztérium elgondolása szerint az iskolarendészek nem biztonsági őrök lennének, hanem olyan "kívülálló személyek", akik nem végeznek nevelői munkát, viszont fegyelmezhetnék a gyerekeket, ha arra van szükség.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elképzelhetőnek tartja a bankokban már alkalmazott segélyhívó rendszer kiépítését is. Ennél is fontosabb, hogy a visszatartó erő miatt megvizsgálnák azt, adott esetben milyen szankciókkal lehet sújtani a szülőket. A családi pótlék felfüggesztésén is elgondolkodtak - írja a lap.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a hvg.hu-nak elmondta: a közoktatás a GDPR-törvény hatálya alá esik. Az adatvédelmi jogszabály nem zárja ki, hogy az iskolákba biztonsági kamerákat telepítsenek, viszont a részletszabályok miatt mindenképpen törvényt kell hozzá módosítani.

A magyar szabályozás Péterfalvi szerint a közoktatási törvényben kell, hogy megjelenjen, és minden részletet egyértelműen tisztáznia kell. Ezek közé tartozik például, hogy milyen céllal akarják telepíteni a kamerákat, meddig kell őrizni a felvételeket, nézi-e azokat valaki folyamatosan, csak képet rögzítenek, vagy hangot is,

kinek adhatók ki a felvételek.

Ha a törvényjavaslat elkészül, és az Országgyűlés meg is szavazza, az még mindig nem lenne kötelező jellegű, hanem az iskolák maguk dönthetnék el, hogy alkalmazzák-e. Viszont mindegyiknek ugyanazt a gyakorlatot kell alkalmaznia, arra nincs lehetőség, hogy az egyik intézmény tárolja a felvételeket, a másik nem, vagy például egyes helyeken csak a folyosókra tegyék ki a kamerát, máshol pedig az osztálytermekbe is - írja a hvg.hu.

Bár a törvény elkészítésénél mindenképpen ki kell majd kérni a pedagógusok véleményét, a bejelentés előtt nem konzultált velük a kormány. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapnak azt mondta, nem tudtak a tervről, amit „nagyon erősen nem is tudnának támogatni”. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke sem a kamerákban, sokkal inkább a pedagógiai szemlélet változásában látja a megoldást. „Egy kamerarendszer felállítása nem fogja megszüntetni az agressziót az iskolákban, a kiváltó okot kell kezelni – mondta a hvg.hu-nak Totyik Tamás.

Újabb videó került elő, ahol diákok bántalmazzák tanárukat

Újabb tanárbántalmazásról került elő videó. Az eset most egy mezőtúri iskolában történt.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.