Középiskolai felvételi: ezeket lehet tudni a változó szakképzésről

Nemrég beszámoltunk róla, hogy a A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elfogadhatatlannak tartja a szakképzés jelenlegi helyzetét, és hogy a felvételi jelentkezés előtt a szülők és tanulók még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen szakmát választhatnak és mit is adhat számukra a megújítani tervezett szakképzés. Annyit azonban lehet tudni, hogy a következő tanévtől már felmenő rendszerben biztosan átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A februári középiskolai jelentkezéssel kapcsolatos felületein is jelzik: a szakgimnáziumok 2020. szeptember 1-jétől technikummá, a szakközépiskolák szakképző iskolává alakulnak.

A KIFIR tanulmányi terület keresőjében a képzéstípusoknál a szakgimnázium zárójelben technikumként, a szakközépiskola pedig szakképző iskola megjegyzéssel van ellátva. De mi változik meg ezeken a képzéseken a nevükön kívül?

Mindkét képzési terület első éve ágazati alapozó képzéssel indul, a szakképző iskolákban ezt a tizedik osztálytól kétéves, a technikumokban pedig a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés követi. A technikum végén érettségit is lehet szerezni, a technikusi vizsga pedig emelt szintűnek felel meg. A szakképző iskolában további két év alatt, esti tagozaton lehet érettségizni.

A diákok a következő tanévtől akár már 15 éves kortól szakképzési munkaviszony keretében dolgoznának - az eddigi tanulószerződés helyett -, amelyre a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel.

Ösztöndíjak

Az első két évben minden diák ösztöndíjat kap, amelynek összege a tanulmányi eredmény alapján változik. Rászorultsági alapon további ösztöndíjra lehet majd pályázni. A diákok ezek mellett egyszeri, 150-300 ezer forintos pályakezdési juttatást is kaphatnak, ha befejezik a képzést és szakmát szereznek.

A jelentkezés részletes szabályairól itt olvashattok.