Újra megírhatjátok a központi írásbelit, ha úgy érzitek, nem sikerült jól? Fontos kérdésre válaszolunk.
Január 18-án, szombaton 10 órától írják a központi írásbelit a középiskolába jelentkező diákok. A felvételizőknek egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kell megoldaniuk 45-45 perc alatt. Ha egy középiskola figyelembe veszi az írásbeli eredményét, az legalább az összpontszám 50 százalékát kell, hogy adja. Itt írtunk részletesen a vizsgáról.
A pótló vizsgát január 23-án 14 órától tartják. Ezen csak azok vehetnek részt, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak jelen lenni, vizsgaismétlésre nincs mód. Tehát ha úgy érzitek, nem sikerült olyan jól az írásbeli, nem írhatjátok meg újra.
Az írásbeli vizsgára való felkészüléshez itt találtok tippeket. A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezni: a 8. évfolyamosok jelentkezéséről itt írtunk, az egyéni jelentkezésről itt, a 6. és 8. osztályos gimnáziumba felvételizésről pedig itt olvashattok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi: mi történik, ha egy intézménybe sem veszik fel a diákot?
Van-e második kör a középiskolai felvételin, és hogyan folytathatja a tanulmányait az, aki akkor sem kerül be középiskolába? Itt vannak a részletek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
