Javítottak a magyar diákok a PISA-eredményeiken? Itt vannak a friss adatok

Jobban teljesítettek a 2018-as PISA-teszteken a magyar diákok, mint három éve - derül ki a legfrissebb eredményekből.

  • Eduline

A felmérést háromévente végzik 15 éves diákok körében. Az első PISA-tesztet 2000-ben csinálták meg, matematikai, szövegértési és természettudományos tudás mérésére. A feladatokban a gyerekek kompetenciáira kíváncsiak a kutatók, a felhasználható tudásra, és kevésbé az iskolában bemagolt tananyagra.

A listát Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok vezetik 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal - derül ki a ma közzétett eredményekből.

Az OECD átlag szövegértésből 487, matematikából 489, természettudományokból pedig szintén 489. A magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek, olvasás-szövegértésből 476-ot, matematikából 481-et.

Habár a 2018-as eredmények sem túl magasak, a korábbi felméréshez képest javítottak a magyar diákok. 2015-ös teszten ugyanis matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is gyengébben teljesíttek, akkor természettudományból 417, szövegértésből 470, matekból pedig 477 pontot szereztek.

A 2018-as adatok szerint a kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (523), Lengyelország (512), Szlovénia (495), Csehország (490), Lettország (479) és Horvátország (479) is. Mögöttünk Litvánia (476), Szlovákia (458), Románia (428) és Bulgária (420) végzett a mért államok közül.

Az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.

Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.