Az osztálytermen kívül, az iskola folyosóján a tanterem ajtaja mellé helyezett padon és széken töltötte idejét az az autista diák, akit osztálytársa korábban bántalmazott.
Az iskolavezetés szerint csak pozitívan diszkriminálták azt az autista tanulót, aki két hétig az iskola tantermén kívül, az iskola folyosóján tanult. Bár volt asztala, széke odakint, de nem mindig volt vele pedagógus és nem voltak ott a tanulásához szükséges eszközök sem - számol be a Magyar Narancs az esetről.
A fiú édesanyja, Tóth-Turgonyi Dóra írása (évek óta működő blogja) szerint többnyire egyedül ücsörgött a folyosón Levente, aki egyébként egy autizmus-specifikus osztály tanulója. Elmondása szerint ez az egész ott kezdődött, amikor a Leventét is oktató, egyébként túlterhelt óbudai iskolában tagozat-átszervezést hajtottak végre. Nem tudták megoldani, hogy a speciális igényekkel élő, befelé forduló, hangosságtól irtózó autista gyerekek ne a jellemzően túlpörgéssel működő ADHD-s (figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral élő) gyerekekkel tanuljanak együtt, így Levente is másik osztályba került.
A nem túl előnyös összevonásnak aztán következménye is lett: Leventét a hiperaktív diákok egyike bántalmazta. Emiatt egy idő után egyszerűen nem volt hajlandó bemenni a terembe. Ezután a szülő természetesen kérelmezte, hogy távolítsák el az agresszív osztálytársa mellől gyerekét, mert nem szeretné több kék folttal hazavinni - fogalmazott az anya.
null
null
Az intézmény az édesanya szerint folyamatosan hárította a felvetett problémákat, nem intézkedtek érdemben, bár ők ennek többször is hangot adtak. Levente aztán egy napon - mint utólag az kiderült - kikerült az iskola folyosójára, a terem ajtaja mellé. Az intézmény illetékesei szerint ülhetne a teremben is, csakhogy ott – mivel korábbi bántalmazóit nem távolítják el a közvetlen közeléből, sőt, egy asztalhoz ültetik vele – elég szakember hiányában és hallásérzékenysége miatt ismét kiborulna és zavarná a többieket.
Mára ott tartunk, hogy Levente a bizalomvesztés és a folyamatos abúzus miatt teljességgel elzárkózik szinte mindentől és mindenkitől
- írja Levente édesanyja, hozzátéve: az őt bántalmazó osztálytársa elől folyamatosan menekül, reggelente nem hajlandó a saját osztályába bemenni, más osztályba viszont igen. Viszont miután más osztályba nem mehet, mert státusza a speciális 'C' osztályhoz köti.
A szülő ezután a tagozatvezetőt is megkereste, aki szerint egy jó gyakorlatról van szó, ami pozitív diszkriminációnak felel meg, valamint, hogy hasonlóra már máskor is volt példa. Két hét után végül Levente visszakerült az osztályterembe, ám az alapprobléma továbbra sem oldódott meg, a fiú ugyanúgy a bántalmazó osztálytárs közelében kénytelen tölteni a napjait. A szülők szerint így lehetetlen rávenni, hogy tartósan a teremben maradjon majd, csak idő kérdése, hogy ismét a folyosóra kerüljön, ha ott érzi magát biztonságban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
