Az országos pedagógushiány jelentkezik az óvodákban is. A törvényben előírt két szakképzett óvodapedagógus helyett több helyen csak egy tud vinni egy 20-25 fős gyerekcsoportot, délután már nem tudnak fejlesztői foglalkozásokat tartani.
Pedagógiai asszisztenssel próbálják pótolni azt a pedagógushiányt, ami időről időre egyre komolyabb problémát jelent sok óvodában. Zuglóban például - kerületi szinten - majdnem mindegyik óvodában van ilyen probléma - írja az Abcúg. A lapnak egy érintett zuglói óvónő azt is elárulta: az óvodában ahol dolgozik, a hétből három csoport csak egy óvónővel működik.
A törvény szerint ugyanis két szakképzett óvodapedagógusnak kellene vinnie egy 20-25 fős gyerekcsoportot. Az említett óvodában - mint kiderült - több mint kéve éve nem tudnak felvenni elég óvodapedagógust. A második helyet így a középfokú végzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztenssel igyekeznek kitölteni.
Ennek azonban az is következménye (az óvodapedagógusok túlterheltsége mellett), hogy képességfejlesztésről, és végső soron az iskolára való felkészítésről szóló foglalkozások csak délelőtt vannak, pedig a nyilatkozó pedagógus szerint délután volna leginkább tér a gyerekek egyéni fejlesztésére, amikor az alvás után, úgy fél négy magasságában a csoport egészének szabad játék kezdődik - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Olyan kevés az óvónő, hogy az intézményeknek trükközniük kell
Több száz óvónő hiányzik, a kerületek pluszpénzt adnak, az óvodapedagógusok pedig túlórával tartják életben a rendszert - írja a Népszava.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
