Hamarosan kezdődik a középiskolai felvételi, az intézmények október 20-ig teszik közzé a 2020-as felvételi tájékoztatójukat. De pontosan hány iskolát is lehet majd megjelölni?
A középiskolai felvételin tetszőleges számú középfokú iskolába lehet jelentkezni - az intézmények október 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi tájékoztatójukat, benne az összes tanulmányi területtel, amelyet a 2020/2021-es tanévben indítanak.
Az, hogy végül melyik középiskolába kerül be a diák, a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint az adott tanulmányi területre felvehető létszám alapján dől el.
A központi írásbeli felvételi vizsgára, illetve a kiválasztott középiskolákba való jelentkezésről a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát itt nézhetitek meg, a pontszámítás szabályairól pedig itt olvashattok. A központi írásbeli felvételi vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget.
A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
A következő tanévtől átnevezik a szakgimnáziumokat és a szakközépiskolákat
Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
