A Szülői Hang Közösség közleményében az áll: szerintük a törvény sérti a normavilágosság követelményét, ugyanis nincs tekintettel azon tanulókra, akiknek a számára az igazgató olyan módon engedélyezte a tankötelezettség magántanulóként való teljesítését, hogy ezen engedély hatálya kiterjed legalább a 2019/20-as tanévre. „A törvény ezzel tanulók ezreit hozhatja bizonytalan helyzetbe néhány hét múlva azzal, hogy a státuszukról nem rendelkezik egyértelműen” – írják.
Hozzáteszik: a törvény nem biztosít kellő felkészülési időt. „Így például a fejlesztő pedagógiai ellátás a törvény kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba; az alternatív kerettantervek jóváhagyásának szempontjait úgy egészülnek ki, hogy már a törvény kihirdetésétől számított 8. napon alkalmazni kell, még a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra is; és már szeptember 1-jétől a magántanulóság helyébe lép az egyéni munkarend intézménye, holott jelenleg még az sem ismert, hogy mely szerv lesz kijelölve az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre” – olvasható a közleményben.
Az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását érinti a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosítása, amelyet másfél hetes halasztás után pénteken fogadott el az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére.
Kiemelik: a törvénymódosítást nem előzte meg szakmai egyeztetés; miközben a módosítások gyermekek, tanárok, szülők millióit érintik. A törvénymódosítás ellen több mint 40 civil szervezet és a teljes ellenzék tiltakozott.
