Csökkenteni kell a diákok terheit – mondta az új Nemzeti alaptantervről az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A szakszervezeti vezető az Inforádiónak azt mondta, szinte semmilyen információjuk nincs a készülő új Nemzeti alaptantervről, ami veszélyes, mert az eddigi hírek szerint 2020-tól vezetnék be.
A műsorban szó esett a készülő új Nemzeti alaptantervről is, amelyről a közoktatás legfontosabb szereplőinek szinte semmi információjuk sincs, állítja Szabó Zsuzsa.
„Komoly aggodalmaink vannak, hiszen kerettanterveket kell addig kidolgozni, tankönyveket kell kidolgozni, azokat valahogy be kellene mérni, a kollégáknak fel kellene készülni és közben nem tudunk semmit. Azt sem, hogy éppen hol tart ez a történet" – mondta a PSZ elnöke.
A köznevelésért felelős helyettes államtitkár az elmúlt héten az InfoRádióban azt mondta, az alaptantervvel kapcsolatban, hogy zajlik a munkaanyag átdolgozása a beérkezett észrevételek alapján, különféle szakértői csoportok bevonásával.
Szabó Zsuzsa hozzátette: mindenképpen szükség van a diákok terheinek csökkentésére, „azt gondolom, hogy az a stressz, ami ma éri a diákokat, annak nagyon komoly következményei lesznek”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
