Újabb siker: mindkét magyar csapat ezüstérmet szerzett az EU-s természettudományi olimpián

Újabb siker, most az Európai Uniós Természettudományi Olimpián értek el sikereket a magyar diákok.

  • Eduline

Mindkét magyar csapat ezüstérmet szerzett az Európai Uniós Természettudományi Olimpián (EUSO) - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldala.

Az A-csapat tagjai:

  • Bonifert Balázs (fizika), a Baár-Madas Református Gimnázium 10. osztályos tanulója, tanára: Horváth Norbert
  • Czakó Bálint (biológia), a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium 11. osztályos tanu-lója, tanára: Bán Sándor
  • Nguyen Bich Diep (kémia), a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gim-názium 10. osztályos tanulója, tanára: Rakota Edina

A B-csapat tagjai:

  • Fonyi Máté Sándor (fizika), a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium 10. osztályos tanulója, tanára: Veres Dénes
  • Simon Vivien (kémia), az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium 10. osztályos tanulója, tanára: Sebő Péter
  • Szabó Péter Levente (biológia), a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 9. osztályos tanulója, tanára: Endresz Gábor

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.