Több ezer pedagógus tüntet a varsói oktatásügyi minisztérium előtt, az immár tíz napja zajló bérsztrájk megtámogatására - számolt be róla szerdán a lengyel média.
A tüntetők "Méltóságunk, jövőnk", "Hivatásból dolgozunk, méltóságért sztrájkolunk" feliratú transzparensekkel érkeztek a helyszínre. A pedagógusok április 8-án kezdtek határozatlan idejű sztrájkba. A tiltakozáshoz a sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ múlt heti adatai szerint az általános és a középiskolák, valamint az óvodák csaknem 75 százaléka csatlakozott. Az oktatásügyi tárca szerint ezzel szemben csak az intézmények 48,5 százalékában sztrájkoltak. Az adatok azóta naponta ingadoznak, akadnak újonnan csatlakozók és ismét munkába állók egyaránt.
A munkabeszüntetés eddig egybeesett a középiskolai felvételinek tekintett, a kilenc, illetve nyolc évfolyamos általános iskolai oktatást záró vizsgák időpontjával. A múlt hét közepétől zajló írásbelik megszervezéséhez nélkülözhetetlen felügyelőtanárokat az iskolaigazgatók a pedagógusképzettséggel rendelkező önkéntesekből toborozták ott, ahol a sztrájkoló tanárok a vizsgák idejére sem akarták felfüggeszteni akciójukat. Az oktatásügyi tárcánál több mint tízezer önkéntes jelentkezett, így a vizsgákat egy iskola kivételével mindenütt lebonyolították.
Továbbra is aggályokat kelt azonban a májusban esedékes érettségi vizsgák megszervezése. Anna Zalewska oktatásügyi miniszter kedden meggyőződésének adott hangot, hogy minden zavarmentesen zajlik majd.
A mintegy 200 ezer tanárt tömörítő ZNP, valamint az FZZ eredetileg havi ezer zlotyt (mintegy 75 ezer forintot) elérő béremelést követeltek, jelenleg 30 százalékos fizetésemelést szorgalmaznak, amely az idei év folyamán három lépésben következne be.
A sztrájkot megelőző napon a kormány megegyezést írt alá a harmadik szakszervezettel, a mintegy 80 ezer pedagógust képviselő Szolidaritással a 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelésről és egyéb engedményekről. A Szolidaritás intézményesen nem csatlakozott a sztrájkhoz, mindazonáltal egyes tagjai részt vesznek benne.
Még mindig tart a lengyelországi pedagógussztrájk, de az általános iskolai vizsgákat megtartották
Hétfőn megkezdődött a lengyel pedagógussztrájk második hete.
A kormány a Szolidaritással kötött megállapodást tartja kiindulópontnak a sztrájkolókkal folyó tárgyalásokon, a ZNP és az FZZ viszont határozottan elutasítja ezt. A két fél legközelebb csütörtökön ül tárgyalóasztalhoz. Emellett Mateusz Morawiecki azt javasolta, hogy jövő héten kerekasztal-beszélgetést rendezzenek az oktatás átfogó reformjáról, amely lehetővé tenne további béremeléseket is.
A lengyel társadalom megosztva viszonyul a tiltakozáshoz. Több tízezren aláírták a sztrájkolókat támogató internetes petíciókat, másfelől viszont számos szülő hatósági panaszt tett, mert a pedagógusok megnehezítik gyermekeik képzését. A sajtó beszámolt néhány olyan esetről is, hogy a sztrájkoló tanárok bántalmazták vagy megfenyegették a munkába érkező kollégáikat.
A kormánnyal szemben kritikus TVN kereskedelmi hírtelevízió által megrendelt, kedden közzétett felmérés szerint a pedagógussztrájkot a lengyelek 49 százaléka ellenzi, 47 százalék pedig támogatja. A lengyel általános és középiskolai tanárok fizetését 2008 óta csak minimálisan emelték, jelenleg egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3600 zloty (267 ezer forint). Egy kezdő tanár ennek mintegy felét kapja. A lengyelországi átlagfizetés mintegy 5 ezer zlotyt (373 ezer forint) tesz ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
