Magyar részvétellel terveznek bevezetni az EU-ban egy élményalapú, digitális technikai eszközre építő, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló új nemzetközi zeneoktatási módszertant.
A napokban útjára indított Future Songwriting elnevezésű kétéves nemzetközi projektben nyolc európai intézmény működik együtt, a munkát az EU Kreatív Európa programja is támogatja. A projekt európai kommunikációját az Artisjus Egyesült végzi a Hangvető Társulás közreműködésével - közölte a hazai dalszerzők egyesülete, az Artisjus.
Mint írták, az eredetileg Finnországban indított projekt néhány éve sikereket ért el a finn általános iskolai énekzene-oktatásban. A módszertan lényege, hogy a digitális technika használatával interaktívvá és élményalapúvá teszik a kisiskolások zenei foglalkozásait, a középpontban pedig a közös dalszerzés áll.
"Az óvodai és iskolai foglalkozásokon a gyerekek együtt kitalálnak egy történetet és az abban szereplő karaktereket, majd egy táblagép segítségével hangokat, zajokat, zörejeket gyűjtenek, rögzítenek. A GarageBand elnevezésű applikációval hangszereket szólaltathatnak meg, közösen zenét és szöveget írnak, egyszerű dalokat hoznak létre" - szerepel a kommünikében.
A kezdeményezés fő célja a kicsik kreativitásának és egyéb képességeinek fejlesztése, a zenélés emellett hozzájárul a lelki kiegyensúlyozottsághoz. A módszer nem igényel költséges technikai apparátust, stúdiót vagy technikai személyzetet, mindössze egy-két táblagépre és az alkalmazásra van szükség, a hangsúly a tanítók továbbképzésén és a technika használatán van.
Nagy sikereket értek el hét év alatt a Kodály-módszerrel ebben az angol iskolában
Mindennapos képzőművészeti, dráma- és zenei foglalkozásoknak órákat vezetett be egy angol általános iskola igazgatója. A legutóbbi országos teszteken kiemelkedően javultak a tanulók eredményei.
Az Artisjus a projekt európai kommunikációja mellett a hazai tanítóknak szóló továbbképzési programok szervezését végzi. A projektben műhelyképzéseket szerveznek óvodapedagógusok és tanítók részére, illetve továbbképzést tanítóknak e-oktatási eszközzel. Három országban - Finnországban, Németországban és Franciaországban - kísérleti iskolai oktatásokat tartanak.
A közlemény kiemeli, hogy a módszertan tökéletesítésén, további országokra kiterjesztésén egyetemi kutatók dolgoznak. A projekt 2020 őszéig tart, ekkor záró szemináriumokat tartanak Helsinkiben, Budapesten, Párizsban és Brüsszelben.
A pályázatot lebonyolító szervezetek közé tartozik a finn TEOSTO, a francia jogkezelő, a SACEM, a spanyol Pompeu Fabra Egyetem, Németországból a Kölni Egyetem, a brit Musical Futures zeneoktatási szervezet és a Helsinki Művészeti Egyetem is. Az oktatási módszertan a finn INTO School tulajdona.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
