Különleges módszert vezetnek be az énekórákon, magyarok is részt vesznek a programban

Magyar részvétellel terveznek bevezetni az EU-ban egy élményalapú, digitális technikai eszközre építő, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló új nemzetközi zeneoktatási módszertant.

  • MTI

A napokban útjára indított Future Songwriting elnevezésű kétéves nemzetközi projektben nyolc európai intézmény működik együtt, a munkát az EU Kreatív Európa programja is támogatja. A projekt európai kommunikációját az Artisjus Egyesült végzi a Hangvető Társulás közreműködésével - közölte a hazai dalszerzők egyesülete, az Artisjus.

Mint írták, az eredetileg Finnországban indított projekt néhány éve sikereket ért el a finn általános iskolai énekzene-oktatásban. A módszertan lényege, hogy a digitális technika használatával interaktívvá és élményalapúvá teszik a kisiskolások zenei foglalkozásait, a középpontban pedig a közös dalszerzés áll.

"Az óvodai és iskolai foglalkozásokon a gyerekek együtt kitalálnak egy történetet és az abban szereplő karaktereket, majd egy táblagép segítségével hangokat, zajokat, zörejeket gyűjtenek, rögzítenek. A GarageBand elnevezésű applikációval hangszereket szólaltathatnak meg, közösen zenét és szöveget írnak, egyszerű dalokat hoznak létre" - szerepel a kommünikében.

A kezdeményezés fő célja a kicsik kreativitásának és egyéb képességeinek fejlesztése, a zenélés emellett hozzájárul a lelki kiegyensúlyozottsághoz. A módszer nem igényel költséges technikai apparátust, stúdiót vagy technikai személyzetet, mindössze egy-két táblagépre és az alkalmazásra van szükség, a hangsúly a tanítók továbbképzésén és a technika használatán van.

Nagy sikereket értek el hét év alatt a Kodály-módszerrel ebben az angol iskolában

Mindennapos képzőművészeti, dráma- és zenei foglalkozásoknak órákat vezetett be egy angol általános iskola igazgatója. A legutóbbi országos teszteken kiemelkedően javultak a tanulók eredményei.

Az Artisjus a projekt európai kommunikációja mellett a hazai tanítóknak szóló továbbképzési programok szervezését végzi. A projektben műhelyképzéseket szerveznek óvodapedagógusok és tanítók részére, illetve továbbképzést tanítóknak e-oktatási eszközzel. Három országban - Finnországban, Németországban és Franciaországban - kísérleti iskolai oktatásokat tartanak.

A közlemény kiemeli, hogy a módszertan tökéletesítésén, további országokra kiterjesztésén egyetemi kutatók dolgoznak. A projekt 2020 őszéig tart, ekkor záró szemináriumokat tartanak Helsinkiben, Budapesten, Párizsban és Brüsszelben.

A pályázatot lebonyolító szervezetek közé tartozik a finn TEOSTO, a francia jogkezelő, a SACEM, a spanyol Pompeu Fabra Egyetem, Németországból a Kölni Egyetem, a brit Musical Futures zeneoktatási szervezet és a Helsinki Művészeti Egyetem is. Az oktatási módszertan a finn INTO School tulajdona.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.