Sürgősen új belépőkre van szükség, különben minden szinten szakemberhiány lesz, főként az óvodapedagógusok, illetve a gyógypedagógusok körében – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
A következő másfél évtizedben a 160 ezer pedagógus közül körülbelül 60-70 ezren mehetnek nyugdíjba – írja a Magyar Nemzet, amely szerint elsősorban létszámgondok miatt van szükség a lap által hétfőn megírt béremelésre.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke azt mondta, a tanárok szeretnék, ha az életpályamodell illetményeit a kormány valamilyen társadalmi standardhoz, bérminimumhoz igazítaná, és szorgalmazzák azt is, hogy ne legyen különbség a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű pedagógusok bére között.
Még nem tárgyalt a kormány a pedagógusok 30 százalékos béremeléséről
Az oktatási államtitkárság elképzelései még kidolgozás alatt állnak, nem tárgyalt róluk a kormány, nincs róluk kormánydöntés - ezt közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya az RTL Híradóval, amely arra volt kíváncsi, döntöttek-e már a pedagógusok béremeléséről.
Azt is szeretnék elérni, hogy a pedagógus II és a mestertanár közé építsenek be még egy fokozatot, ez lehetne a pedagógus III kategória. A pedagóguskar elnöke hozzátette: minderről folyamatosan tárgyalnak a kormányzattal, úgy látják, a szaktárca tisztában van a tanártársadalom problémáival, igyekszik reagálni az igényekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
