Ma tartják a központi középfokú felvételi vizsgákat a gimnáziumok és szakgimnáziumok – a tesztet azoknak a diákoknak kell kitölteniük, akik olyan középiskolába szeretnének jelentkezni, amely kötelezővé tette az írásbelit.
A 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére 55 ezren jelentkeztek; a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin mintegy 9600-an, a 8 évfolyamoson pedig csaknem 6 ezren vesznek részt. A tanulók magyar nyelvből és matematikából is vizsgáznak.
Központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok kérhetnek. A 2018/2019-es tanév felvételi eljárásában 425 középiskola (64 százalék) határozta meg egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen részt vegyenek a központi írásbeliken.
Az Oktatási Hivatal korábbi közleményében kitért arra is, hogy a télen kiszámíthatatlan közlekedési viszonyok miatt javasolt a vizsgahelyszín megközelítését alaposan átgondolni és több időt szánni rá, ugyanis a január 24-én (csütörtökön) 14 órakor kezdődő pótló írásbelin csak alapos indokkal lehet részt venni. Ismétlésre nincs mód, mindenki csak egyszer vizsgázhat.
A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Fontos üzenetet kaptak a szülők: "mondják el a gyerekeiknek, hogy ez csak egy vizsga"
Több tucat szülői Facebook-csoportban osztották meg azt az üzenetet, amelyet állítólag egy iskolaigazgató juttatott el a szülőhöz a vizsgák előtt. A levél már többször feltűnt a közösségi oldalakon, ám most tényleg aktuális: szombat délelőtt több tízezer általános iskolás írja majd meg a központi középiskolai felvételit.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
