73 ezer forintot buknak a kezdő tanárok: ennyivel kereshetnének jobban, ha maradt volna a régi rendszer

Mennyivel kereshetnének többet a pedagógusok, ha a bértáblájuk alapja nem az évek óta változatlan vetítési alap, hanem a mindenkori minimálbér lenne?

  • Eduline

Ahogy már korábban megírtuk, 2019. január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a fizetése emelkedik, akiknek

- a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének

- akiket a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni;

- akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban felhívta a figyelmet arra: ha az eredeti ígéretek szerint még mindig a minimálbér lenne a bértábla alapja, nem pedig a 2015 óta változatlan vetítési alap, sokkal többet kereshetnének a pedagógusok.

100-250 ezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése, ha egy szabályon változtatnának

Bruttó 100-250 ezer forint közötti összeggel lehetne magasabb a pedagógusok fizetése, ha a bértábla alapja a vetítési alap még mindig a minimálbér lenne - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításaiból.

A kezdő, főiskolai végzettségű, gyakornok státuszú tanárok például 73 200 forinttal vihetnének haza többet. Ám amint a pedagógus I. kategóriába lépnek, a különbözet azonnal 102 600 forintra ugrik, egyetemi diploma esetén 114 000 forintra. Ha egyetemi diplomával sikerül eljutni ugyanebbe a fokozatba, akkor ott már a 180 ezer forinttal kellene többet keresnie havonta a tanárnak - írja a Pécsi Stop.

Ehhez képest például a Pedagógus II. kategóriában már 9 letanított évtől 128, illetve 142 ezer forint a különbség, a nyugdíjhoz közel pedig már 175 ezer (főiskolai diplomával), illetve majdnem 195 ezer (egyetemivel) a jelentkező hiány - teszik hozzá.

Emelkedik a tanárok fizetése? Szó sincs béremelésről a szakszervezet szerint

Szó sincs béremelésről, január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni - hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.