Szenzációs tudományos eredményekkel rukkolt elő egy magyar gimnazista

Első helyezést ért el a First Step to the Nobel Prize in Physics (Első lépés a fizikai Nobel-díj felé) elnevezésű középiskolai versenyen Galgóczi Gábor, az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziumának diákja, aki dolgozatában a Naprendszerünkön kívüli bolygókkal (exobolygókkal) foglalkozott.

  • Eduline
Szenzációs rákszűrési módszert mutatott be egy magyar középiskolás - Molnár Anna a rosszindulatú vastagbéldaganatok kimutatásának új technikáját dolgozta ki. Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, Waldemar Gorzkowski (1939-2007) professzornak, a nemzetközi fizikai diákolimpia elnökének kezdeményezésére 1992-ben hirdették meg először a lengyel szervezésű versenyt. A First Step versenyt a diákolimpia kiegészítéseként indították útjára. Míg a diákolimpiák középpontjában a számolási és mérési feladatok állnak, a First Step önálló kutatómunka végzésére invitálja a diákokat.

 

Az évente megrendezett versenyre a résztvevőknek saját méréseik alapján kell tudományos következtetésre jutniuk. Az eredményt és az elméleti hátteret egy 20-30 oldalas, angol nyelvű dolgozatban kell bemutatniuk. A verseny rendkívüli sikerét mutatja, hogy évente általában kétszáz körüli versenydolgozat érkezik a First Step bírálótestületéhez. A verseny fődíja egyhónapos kutatóútra szóló meghívás Lengyelországba, a Lengyel Tudományos Akadémia vagy a vezető lengyel egyetemek egyikére, ahol a nyertes a dolgozatában elkezdett munkát folytathatja. 

 

Galgóczi Gábor dolgozatának témája az exobolygók megfigyelése volt, a méréseket a Polaris Csillagvizsgálóban és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének piszkés-tetői állomásán végezte. A megfigyelt célpontok a 670 fényévnyire, a Herkules-csillagképben lévő HAT-P-14b katalógusjelű bolygó, valamint a 228 fényévnyíre, az Ikrek (Gemini) csillagképben lévő HAT-P-20b és a 956 fényévnyire, a Hiúz-csillagképben (Lnyx) lévő XO-4b voltak.

 

A fénygörbék alapján Galgóczi Gábor meghatározta az adott rendszerekben keringő bolygók méretét, valamint becslést adott a bolygók körül keringő esetleges holdak tömegére is. "Galgóczi Gábor dolgozatának különleges érdeme, hogy különböző műszerekkel végzett méréseket, és adatainak további elemzésével (bolygók méretének meghatározása, lehetséges holdak vizsgálata) a csillagászat egyik húzóágazatába tudott bekapcsolódni" - hangsúlyozza az MCSE hírportálja.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.